TE TANÍTASZ ENGEM AZ ÉLET ÖSVÉNYÉRE...

A minap kaptam egy kedves levelet egyik kedves testvéremtől, Magyarországról. Még teológus koromban találkoztunk velük, és kedves családjával, és azóta is tartjuk velük a kapcsolatot. 2008-ban rosszindulatú daganatot fedeztek fel a szervezetében, és ez megváltoztatta az életüket. Azóta több mint egy év eltelt, és hála Istennek, most a gyógyulásáról tett bizonyságot. Elolvasva levelét, úgy gondoltam, hogy nem árt ha mások is elolvassák. Istennek van hatalma a rákos betegségekből meggyógyítani az embert, ha ez az Ő akarata. Szóval itt olvasható kedves testvérem bizonyságtétele: "Gyógyulásom története Az elmúlt időszakban két alkalommal is bizonyságot tettem gyógyulásom történetéről, de mindkét alkalommal meg kellett állapítanom, hogy nem a szavak embere vagyok, legalábbis nem a hangos szóé. Úgy gondoltam, írott formában is megosztom a Tesó újság olvasóival az elmúlt év történéseit. 2008. augusztus 8-án kellett befeküdnöm egy szövettani vizsgálatra egy budai kórházba. A nap emlékezet...

A múlt vasárnap Kovásznáról többen is részt vehettünk a Hargitai Keresztyén Központban megtartott Székelyföldi Hálaadó ünnepségen. Nagyon szép volt úgy a délelőtti Hálaadói, mint a délutáni Székelyföldi Biblia Iskola tanévzáró istentisztelet. A sok áldások között az egyik, hogy találkozhattam Merényi Zoltán testvéremmel, aki a Békés Baptista gyülekezet lelkipásztora. Még a Budapesti teológián voltunk osztálytársak, és mióta Budapestről ide költöztünk Kovásznára nem találkoztam vele. Sajnálom, hogy az ebéd szünetében nem tudtam vele és kedves menyasszonyával beszélgetni, mert mire odajutottam volna, már elutaztak a táborból. A másik gondolat az imaórai buzdítás. Ha jól emlékszem Merényi Zoltán testvérem buzdított imádkozásra az Ezékiel 37:1-14 versei alapján. Isten a száraz csontokat is feltudta támasztani. Két héttel ezelőtt szolgáltam ebből az igeszakaszból itthon a körzetben. Már akkor több minden megérintett ebből az igeszakaszból. Röviden leírom az igeszolgálatom vázlatát: 1. A ha...

Ebben a hónapban a családommal együtt egy időre elutaztunk "szabadságra". Azért írtam idéző jellel a szabadság szót, mert a rokon látogatások mellett több mint 1700 kilométert utaztunk, és ezek mellett szolgáltunk is egyik másik gyülekezetben. Így hát most megpróbáljuk kipihenni a szabadságunkat. Az utazásunk során voltunk egy pár napot Nagyváradon, ezután a Magyar országon található Dömsöd melletti településen töltöttünk el vagy öt napot. Budapestre is felutaztunk, ahol a Kispesti Baptista Gyülekezetben is voltunk. Egy napot Dunaújvárosban is eltöltöttünk, majd pedig elutaztunk egy pár napra Kecskemétre. Az utunk végén pedig szinte egy hetet Kémeren tartózkodtunk, ahol a rokonok mellett, a testvérekkel együtt is áldott alkalmaink voltak. Jó újra itthon, és várom már a körzetben levő gyülekezetekkel való találkozás idejét. (Fényképeket sajnos nem tudok közzé tenni, mivel vittük a fényképező gépünket, de valahogy mindig elfelejtettük elő venni).