Eltelt az első, hétfői nap a Teleios házban. Délelőttönként különböző érzelmi állapotokról, problémákról beszélgetünk: magányosság, szorongás, önvád, harag és depresszió. Olyan problémák ezek, amelyek jobban érintik a tinédzsereket és fiatalokat annál, mint ahogy a köztudatban jelen van. Szóval, hétfőn délelőtt a magányosság témájáról beszélgettünk. Ebéd után következett egy kis pihenő. Ezután lementünk a Hargitai Keresztyén Központba, ahol röplabdáztunk, fociztunk, teniszeztünk, estünk, buktunk. Későn értünk vissza a Teleios házba. Mire mindenki letussolt eltelt az idő. Mivel nem készült el a vacsoraidőben, először az esti áhítatot tartottuk, amelyre Zágoni János készült. Az egyik énekünk szövege folytán előjött a kérdés, hogy milyen álláspontunk kell, legyen a nyilvánosan felemelt kezekkel való éneklésről, valamint az Isten dicsőségére történő „tánchoz”? Nem is kell, mondjam, ez a téma igencsak „tüzes” beszélgetést eredményezett. Hogy mi lett a beszélgetésünk eredménye? Egy öntet...