Ugrás a fő tartalomra

Megerősödni a belső emberben

"...hogy adja meg néktek az Ő dicsősége gazdagságáért, hogy hatalmasan megerősödjetek az Ő Lelke által a belső emberben..." Ez volt az egyik gondolat amiért ma reggel imádkoztunk tizenegy lelkipásztor testvérünkkel együtt a Hargitai Keresztyén táborban. Közösség ápolói alkalmat tartottunk a Székelyföldi lelkipásztorokkal együtt. Novák Zsolt testvérem (végre nem csak a hangját halhattam, hanem személyesen is beszélgethettünk) olvasta fel az Efézus 3:14-21 verseit amely alapján buzdított minket imádkozásra.

Ezután Borzási Gyula lelkipásztor testvérünk tartott egy előadást azzal kapcsolatban, hogy milyen kell legyen egy gyülekezet ahhoz, hogy egy újonnan megtért ember ne kajlódjon el, hanem beépüljön a gyülekezetben. Nagyon alkalomszerű, főleg most, amikor sok helyen evangelizálási heteket tartanak.
  1. A gyülekezet Isten családja, Isten házanépe, kell legyen ahol gyermekek születnek. A frissen megtérő emberek újszülöttek ebben a családban.
  2. A gyülekezet Isten szántóföldje, kell legyen. Az evangelizálás által a mag vetés megtörténik, de ahhoz, hogy az a mag kinőjön szükséges az öntözés.
  3. A gyülekezet egy olyan hely kell legyen, ahol a frissen megtértek úgymond "első osztályosak". A tanítványság célja azonban az, hogy a lelki újszülöttek növekedjenek az Úrban.
Kérdések merültek fel bennem az elhangzottakkal kapcsolatban. Mi a helyzet akkor, ha egy gyülekezet nem tud olyan légkört "teremteni" azok számára, akik esetleg megtérnek Krisztushoz, hogy ott növekedhessenek? VAGY, mi a helyzet akkor, ha egy gyülekezet nem látja fontosnak az evangelizálást? Kaptam feleletet a kérdésemre, a jelenlévő tapasztaltabb és bölcsebb testvéreimtől, de ha valaki mégis megosztaná a gondolatait ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, azokat szívesen elolvasnám.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ímé, újat cselekszem...

"Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még"  (Ézsaiás 43:18).      Ez az ige volt az, ami különösképpen hozzám szólt, most az év elején. Régen írtam az oldalamra, nem mintha nem lett volna miről, de jó volt egy kis szünetet tartani. Nem kötelességként veszem a blogolást, hanem egy olyan lehetőségnek, és csatornának, ami által építő gondolatokat oszthatok meg, mindazokkal, akiket ez érdekel. Szóval, visszatérek az előbb említett igevershez, és megosztok néhány gondolatot, amit belőle merítettem.      Régebben az egyik újság arról számolt be miszerint Új Év első napján, egy 18 éves leány vetett véget az életének. Mielőtt ezt megtette volna, egy kis cédulát hagyott hátra a következő írással: "Üzletet kötöttem Istennel, azzal kapcsolatban, hogy ha nem éri meg, hogy ebben az életben éljek, akkor végzek magammal". Itt volt egy fiatal lány, aki egy tartalmas életet szeretett volna élni, de a saját felfogása szerint. Azonban az-az élet, ahogy élt eléged

Töredelmes Lélek

TÖREDELMES LÉLEK A LEGJOBB ÁLDOZAT (Zsoltárok 51:18-19) „Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted meg!” Emlékszem arra, amikor még 15 évesként a mustármag lapját olvastam nagyon megfogott belőle egy történet. Lehet, hogy ti is ismeritek. Egy kisfiúról szól, aki mindenféleképpen áldozatot akart hozni Jézusnak, és elkezdett így imádkozni: Drága Megváltóm, ha kell, akkor elmegyek misszionáriusnak a kannibálok közzé, ha akarod, bibliákat osztogatok a környékünkön, ha akarod ... a végén azonban oda tette, csak egyet kérek, hadd ne kelljek, menjek iskolába! Ma délután a Bibliaiskola évnyitóját is tartjuk, és gondolva az itt tanulókra, remélem, hogy nem ezzel a gondolattal vannak most itt, hogy Uram kérj tőlem akármit, csak azt ne hogy tanuljak. Előfordul az emberrel, hogy Isten iránti szeretetből akar valamit adni, vagy tenni Jézusért, de amikor Is

Isten Kezében ...

"Gondolkodom, hogy ezt meg é rthessem; de neh é z dolog ez szemeimben. M í gnem bemen é k az Isten szent hely é be: meg é rt é m azoknak sors á t" (Zsoltárok 73:16-17). " Könnyű "kimondani" azt, hogy Isten uralkodik, miközben úgy tűnik, hogy a Sátán, a szenvedés és a bűn uralma mintha nagyobb lenne és látszólag Isten tehetetlen. A hit meg kell próbáltasson ahhoz, hogy az igazán értékes legyen Isten előtt. A hitünk megpróbáltatása tesz minket Isten szemében "lelkileg" gazdaggá. Szoktuk mondani: "Tudom, hogy Isten a szeretet, hogy Ő igazságos, szent és igaz"; ezután azonban szembe kerülünk a józan ész által szembesült tényekkel, amelyek ellene szólnak mindannak, amit kimondtunk vagy hiszünk. Megadjuk magunkat, ahogyan a Zsoltár író is majdnem megtette, a pesszimizmus gondolatának…? Ha megpróbálunk feleletet keresni e világban levő problémák megoldására intellektuális vagy tudományos módon, akkor az őrületbe visz, vagy netán tagadja