Ugrás a fő tartalomra

Jézus vére...

"Szeretlek, Jézusom, tudom enyém vagy,

E világ örömet nékem már nem ad.

Sosem becsültem örömid oly nagyon:

Ha egykor szeretlek, az most vagyon.


Szeretlek, mert előbb szerettél engem,

Kereszthalállal megváltottad lelkem.

Töviskorona volt a homlokodon

Ha egykor szeretlek, az most vagyon.


Szeretlek, Téged, éltem s halálomban,

Dicsérlek Téged öröm s bánatomban.

A legvégső percben ezt kiálthatom

Ha egykor szeretlek, az most vagyon.


Ha Isten trónjánál leszek majd ott fenn,

Az elhagyott nyomort mind elfelejtetem.

Ott a koronám tartva, majd mondhatom

Ha egykor szeretlek, az most vagyon".


Ez az ének a megtérésem kezdetétől fogva minden egyes alkalommal megérint. Ma reggel a csendességem után erre az énekre esett a választásom. Örömmel, őszintén, de mégis alázattal mondhatom azt, hogy szeretem drága Megváltómat és a földi életem végéig hűséges akarok lenni Hozzá. Máskülönben ma reggel a Péter apostol leveléből olvastam, és az 1:18-19 verse különösen megérintett: Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén. Miért drága vér? Azért mert Jézus Krisztus kereszten kifolyt vérében megváltó, megtisztító, megőrző, megtartó erő van. Szükségem van rá minden pillanatban.

Azért is mondom ezt, mert látom, hogy az ellenségem (a Sátán) nem enged egy percig sem unatkozni. Ahol elkezdődik valami „jó”, azonnal ott terem és megpróbálja Isten munkáját megfojtani. Ez történt és történik most Tamásfalván. Többen a faluból elkezdtek járni az istentiszteleti alkalmakra és van egy vágyakozó idősebb hölgy, aki előszeretettel volt jelen minden egyes alkalmon. Látszik benne az őszinte vágy az Úr iránt és reméljük, hogy eljön az-az idő, amikor a szívét átadja teljesen az Úrnak. Szóval, a kereső lélek férje a múlt héten, az egyik Tamásfalvi testvérnő elmondása szerint, mérgesen ált neki, és elkezdett mindenkit (név szerint engem is, nem is egy mondatában) szidni és átkozni. Ennek oka, főleg az-az elfogyasztott alkohol mennyiség, amely igencsak megkábította. A legfőbb ok azonban az, hogy nem szeretné, ha a felesége „hívő” asszonnyá válna. Inkább halljon meg a vallásában, elveszett emberként, minthogy „lealacsonyodna” ahhoz, hogy Jézus Krisztus előtt megalázkodjon. A felesége nagyon megijedt, és hirtelen nem tudott szóhoz sem jutni. Még nem tudom, mi lesz ennek az esetnek a következménye, de azt kívánom, hogy az Úr győzedelmeskedjen most is, és szégyenítse a gonosz Ellenséget.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ímé, újat cselekszem...

"Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még"  (Ézsaiás 43:18).      Ez az ige volt az, ami különösképpen hozzám szólt, most az év elején. Régen írtam az oldalamra, nem mintha nem lett volna miről, de jó volt egy kis szünetet tartani. Nem kötelességként veszem a blogolást, hanem egy olyan lehetőségnek, és csatornának, ami által építő gondolatokat oszthatok meg, mindazokkal, akiket ez érdekel. Szóval, visszatérek az előbb említett igevershez, és megosztok néhány gondolatot, amit belőle merítettem.      Régebben az egyik újság arról számolt be miszerint Új Év első napján, egy 18 éves leány vetett véget az életének. Mielőtt ezt megtette volna, egy kis cédulát hagyott hátra a következő írással: "Üzletet kötöttem Istennel, azzal kapcsolatban, hogy ha nem éri meg, hogy ebben az életben éljek, akkor végzek magammal". Itt volt egy fiatal lány, aki egy tartalmas életet szeretett volna élni, de a saját felfogása szerint. Azonban az-az élet, ahogy élt eléged

Töredelmes Lélek

TÖREDELMES LÉLEK A LEGJOBB ÁLDOZAT (Zsoltárok 51:18-19) „Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted meg!” Emlékszem arra, amikor még 15 évesként a mustármag lapját olvastam nagyon megfogott belőle egy történet. Lehet, hogy ti is ismeritek. Egy kisfiúról szól, aki mindenféleképpen áldozatot akart hozni Jézusnak, és elkezdett így imádkozni: Drága Megváltóm, ha kell, akkor elmegyek misszionáriusnak a kannibálok közzé, ha akarod, bibliákat osztogatok a környékünkön, ha akarod ... a végén azonban oda tette, csak egyet kérek, hadd ne kelljek, menjek iskolába! Ma délután a Bibliaiskola évnyitóját is tartjuk, és gondolva az itt tanulókra, remélem, hogy nem ezzel a gondolattal vannak most itt, hogy Uram kérj tőlem akármit, csak azt ne hogy tanuljak. Előfordul az emberrel, hogy Isten iránti szeretetből akar valamit adni, vagy tenni Jézusért, de amikor Is

Isten Kezében ...

"Gondolkodom, hogy ezt meg é rthessem; de neh é z dolog ez szemeimben. M í gnem bemen é k az Isten szent hely é be: meg é rt é m azoknak sors á t" (Zsoltárok 73:16-17). " Könnyű "kimondani" azt, hogy Isten uralkodik, miközben úgy tűnik, hogy a Sátán, a szenvedés és a bűn uralma mintha nagyobb lenne és látszólag Isten tehetetlen. A hit meg kell próbáltasson ahhoz, hogy az igazán értékes legyen Isten előtt. A hitünk megpróbáltatása tesz minket Isten szemében "lelkileg" gazdaggá. Szoktuk mondani: "Tudom, hogy Isten a szeretet, hogy Ő igazságos, szent és igaz"; ezután azonban szembe kerülünk a józan ész által szembesült tényekkel, amelyek ellene szólnak mindannak, amit kimondtunk vagy hiszünk. Megadjuk magunkat, ahogyan a Zsoltár író is majdnem megtette, a pesszimizmus gondolatának…? Ha megpróbálunk feleletet keresni e világban levő problémák megoldására intellektuális vagy tudományos módon, akkor az őrületbe visz, vagy netán tagadja