Ugrás a fő tartalomra

Közösség ápolás...

Isten jóságából a mai napot a Hargitai Keresztyén Táborban tölthettük a székely földi lelkipásztorokkal és feleségeikkel együtt. Az imádkozásra Mike József testvérünk buzdított a Róma 15, 30-33 igék alapján, miután Brad testvér, Magyarországról, tartott előadást. A kedves testvérünk, már 18 éve, hogy Magyarországon él és tanulja a magyar nyelvet, mivel Magyarországra nősült. (Megtudtuk, hogy a magyar nyelv a világon 5-6-ik legnehezebb nyelv. Milyen jó, hogy mi ezt beszélhetjük!). A testvérünk nem olyan régen töltötte be az 50 éves születés napját – bizonyságtevés alapján ez számára nagyon ijesztő volt. Nem érzi magát 50 évesnek, de van egy „tükör” a fürdőszobájukban, amely mindig emlékezteti a korára! Szóval nehéz a kor múlását elfogadni. AZ IDŐ ELREPÜL. Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk… Ez volt a szolgálatának a központi gondolata, habár a Zsoltárok 90, 1-10 verseit olvastuk fel. Most hadd idézzek néhány gondolatot testvérünk szolgálatából:

"Brad testvér szolgálat közben..."


Ez nem egy olyan szakasz, amely túlságosa bátorító lenne. Mielőtt panaszkodna Mózes, először bizonyságot tesz az Úrban való bizalmáról (1-2 v.). Az Úrba való bizalmát abban fejezi ki, hogy az Urat „hajlékának” nevezi. Mit érthetünk ez alatt? A választ a 91-ik Zsoltárban található meg, hiszen a „hajlék” jelentése elég tág fogalom. A misszionáriusok száma az utóbbi időkben sokkal alacsonyabb lett, a kiszámíthatatlan anyagi helyzetek miatt. Ilyenkor feltevődik a kérdés: hogyan tovább? Istenem, nem te vagy az, aki megígérted számomra gondoskodást? Jön a panaszkodás a 3-10 verseiben. Mivel az idő rohan, és telve van nyomorúságokkal nagyon fontos a 12-ik vers gondolata. Miért imádkozott Mózes? Mi a 12-ik

vers jelentése? Különböző válaszok, és vélemények vannak: kihasználni a napot Istennel, tervezni a napot (évet, időt)…

A testvérünk egy érdekes festményt mutatott be e kérdéssel kapcsolatban, amelynek címe: PRUDENCE… A képe témája: Mit jelent számlálni a napjainkat? A kép maga nem valami szép, de sokat mondó (Három fejű állat: farkas-balra néz, Az oroszlán előre tekint, a kutya pedig jobbra tekint.). Ez egy ókori bölcsességet takar önmagában melynek jelentése a következő: úgy kell bánni a múlttal, mint egy farkas amely „megeszi a múltat”, a jelenre úgy kell tekinteni, mint egy oroszlán, a jelenre pedig úgy kell, tekinteni, mint egy

kutyára, amely bátran előre megy „kiszimatolva” a lehetőségeket. (Természetesen több idő kellene ahhoz, hogy mélyebben kielemezzük a festmény mondanivalóját).


"PRUDENCE"


Bölcsesség-e az, ha gyorsan elfelejtem a múltat? Sok mindenre kell emlékezni (úrvacsora, a 103 zsoltár – áldjad én lelkem az Urat), azonban a múltbeli kudarcok, bűnök, sikerek túlságosan befolyásolhatják a jelent. El kell felejteni a múltban történt kudarcokat, amivel a Sátán megkötözhet. Van, amikor azonban a sikereket is el kell, felejteni, mint ahogy látjuk ezt Pál apostol életében: amelyek egykor nyereségemre voltak… Ezek is g

átolhatnak abban, hogy Isten használjon.

Amilyen fontos az, hogy dolgokat elfelejtsünk a múltból, legalább annyira fontos, hogy hálával fogadjuk a jelen időt. Sőt, előre tekintve lássuk a lehetőségeket, amelyeket Isten ad, és használjuk ki.

Az előadás után jött a gyakorlat, amikor is kis csoportban beszéltük meg a 90 Zsoltár 13-17 verseit. Négy kérdést tettünk fel mindegyik igeversnek: Mit kér, vagy miért imádkozik? Mit jelent? Milyen más gondolatok, vagy megjegyzések jutnak eszünkbe? Mi az alkalmazása?



Elmélet után a gyakorlat...


Egy kis idő után, minden csoport lehetőséget kapott arra, hogy elmondja mit értett meg az igéből:

14v. Minden napon kegyelemre van, szükségünk árassza ránk bőségesen.

A 13 vers. Isten nem távolodott el az embertől gyakorlatilag, de a nehézség odavezethet, hogy úgy érezzük… Az áldásokat is szemügyre kell vennünk azért, hogy a nehéz

ségek le ne győzzenek. Nem az Isten, hanem az ember távolodik el inkább Istentől. A panaszkodó lelkület, lehet egy féle eltávolodás az Úrtól?

15v. Örömteljes jövőt, vidámságot és kárpótlást kért. A bölcs ember nem azt jelenti, hogy vidámtalan, és boldogtalan. Nem rossz kívánni a vidámságot, csak nem mindegy, hogy kitől várjuk a boldogságot. Érdemes megfigyelnünk a többes szám használa

tát, amely a közbenjárást is kiemeli.

16v. Legyen tapasztalható, láthat Isten műve. Az ember eszköz lehet Isten műve kivitelezésében. Isten tervének a kivitelezése nem egy generációnak a feladata csak. (az angol fordítás: nyilvánítsd ki műveidet a szolgáidnak).

17v. Isten jó akarata legyen rajtunk mindennap. Szükség van Isten jóakaratára, és kérnünk is kell ezt, mivel mi azt nem érdemelnénk meg. Tedd „sikeresnek”, a kezünknek munkáját. Legyen elvárás arra nézve, amit teszünk.

Miután befejeztük a délelőtti alkalmat, elfogyasztottuk a tábor által elkészített finom ebédet. Ezután a nőtestvérek és a férfiak is külön gyűltek össze egészen ötig. Arról, hogy milyen említésre méltó dolgokról beszélgettek a férfiak, arról majd holnap.

"Székelyföldi lelkipásztorok megbeszélése"


A nőtestvérek hamarabb befejezték a beszélgetést, amiben most példát hagytak nekünk, férfiaknak, mivel mi férfiak vagy félórai csúszással jöttünk ki a teremből. Lám-lám, nem mindig a nők beszélnek sokat… Ezután pedig mindenki békességgel ment haza az otthonába. Egy gondolattal szeretném befejezni a mai bejegyzésemet a misszióval kapcsolatban, remélem, helyesen idézem:


Nem tudunk mindig és mindenkinek Istenről beszélni, de Isten előtt mindig és mindenkiért közbenjárhatunk.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ímé, újat cselekszem...

"Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még"  (Ézsaiás 43:18).      Ez az ige volt az, ami különösképpen hozzám szólt, most az év elején. Régen írtam az oldalamra, nem mintha nem lett volna miről, de jó volt egy kis szünetet tartani. Nem kötelességként veszem a blogolást, hanem egy olyan lehetőségnek, és csatornának, ami által építő gondolatokat oszthatok meg, mindazokkal, akiket ez érdekel. Szóval, visszatérek az előbb említett igevershez, és megosztok néhány gondolatot, amit belőle merítettem.      Régebben az egyik újság arról számolt be miszerint Új Év első napján, egy 18 éves leány vetett véget az életének. Mielőtt ezt megtette volna, egy kis cédulát hagyott hátra a következő írással: "Üzletet kötöttem Istennel, azzal kapcsolatban, hogy ha nem éri meg, hogy ebben az életben éljek, akkor végzek magammal". Itt volt egy fiatal lány, aki egy tartalmas életet szeretett volna élni, de a saját felfogása szerint. Azonban az-az élet, ahogy élt eléged

Töredelmes Lélek

TÖREDELMES LÉLEK A LEGJOBB ÁLDOZAT (Zsoltárok 51:18-19) „Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted meg!” Emlékszem arra, amikor még 15 évesként a mustármag lapját olvastam nagyon megfogott belőle egy történet. Lehet, hogy ti is ismeritek. Egy kisfiúról szól, aki mindenféleképpen áldozatot akart hozni Jézusnak, és elkezdett így imádkozni: Drága Megváltóm, ha kell, akkor elmegyek misszionáriusnak a kannibálok közzé, ha akarod, bibliákat osztogatok a környékünkön, ha akarod ... a végén azonban oda tette, csak egyet kérek, hadd ne kelljek, menjek iskolába! Ma délután a Bibliaiskola évnyitóját is tartjuk, és gondolva az itt tanulókra, remélem, hogy nem ezzel a gondolattal vannak most itt, hogy Uram kérj tőlem akármit, csak azt ne hogy tanuljak. Előfordul az emberrel, hogy Isten iránti szeretetből akar valamit adni, vagy tenni Jézusért, de amikor Is

Isten Kezében ...

"Gondolkodom, hogy ezt meg é rthessem; de neh é z dolog ez szemeimben. M í gnem bemen é k az Isten szent hely é be: meg é rt é m azoknak sors á t" (Zsoltárok 73:16-17). " Könnyű "kimondani" azt, hogy Isten uralkodik, miközben úgy tűnik, hogy a Sátán, a szenvedés és a bűn uralma mintha nagyobb lenne és látszólag Isten tehetetlen. A hit meg kell próbáltasson ahhoz, hogy az igazán értékes legyen Isten előtt. A hitünk megpróbáltatása tesz minket Isten szemében "lelkileg" gazdaggá. Szoktuk mondani: "Tudom, hogy Isten a szeretet, hogy Ő igazságos, szent és igaz"; ezután azonban szembe kerülünk a józan ész által szembesült tényekkel, amelyek ellene szólnak mindannak, amit kimondtunk vagy hiszünk. Megadjuk magunkat, ahogyan a Zsoltár író is majdnem megtette, a pesszimizmus gondolatának…? Ha megpróbálunk feleletet keresni e világban levő problémák megoldására intellektuális vagy tudományos módon, akkor az őrületbe visz, vagy netán tagadja