Ugrás a fő tartalomra

Krisztussal és egymással közösségben...

Ma is egy "szép" napra ébredtem. Délelőtt itthon, a Kovásznai gyülekezetben szolgáltam, és a délutánra kijelölt igékkel foglalkoztunk. A Prédikátor 4:1-8: Akik a "nap alatti" dolgokra veti a figyelmét (vagy azokra koncentrál), azok:

1.Azoknak a nyomorúságok között nincs vigasztalásuk

2.Azoknak lelki gyötrelmük van (irigység miatt)

3.Azok megfosztják a jótól a lelküket

Délután a Kovásznai Román Baptista Gyülekezettel tartottunk közös istentisztelet a testvéreink gyülekezetében. Örömmel tettünk az egész gyülekezettel eleget a meghívásnak. Ezt megelőzően a gyülekezet lelkipásztorával úgy láttuk jónak, hogy többet kell, tegyünk a két gyülekezet együttműködése érdekében. Főleg egy olyan környezetben ahol a román és magyar nemzetiség kérdése gyakrabban elő jön min máshol. Így hát három-négy hónapokként közös istentiszteleti alkalmakat szervezünk. Nagyon áldásos alkalmunk volt. Jó volt drága Urunk jelenlétében lenni, és Neki adni minden dicsőséget és hálát. Egy különleges alkalom volt azért is, mivel együtt járultunk az Úr asztalához. A következő igékből szolgáltam az Úrvacsora vétel előtt: Lukács 22:7-14. Kik azok, akik élvezhetik az Úr közösségét?

1.Akik követői Jézus Krisztusnak
2.Akik tanítványai Jézus Krisztusnak
3.Akik szolgái Jézus Krisztusnak
4.Akik barátai Jézus Krisztusnak (János 15, 15)

Adjon az Úr még ilyen alkalmakat, és bárcsak ez által is tudnánk drága Megváltónk szeretetét bemutatni ebben az ellenséges világban.

Nem beszéltem arról, hogy tegnap miközben haza fele utaztunk Kolozsvárról (Kiss Zoltán, Veress Bálint és Ivaniczki Efrai testvérekkel együtt) Salamon életéről kezdtünk el beszélgetni, pontosabban arról, hogy mi is történt Salamonnal az Úrtól való elhajlása után? Mi ott a kocsiban levontunk egy következtetést, jó teológia beszélgetés volt, de bárki aki elolvassa ezt a bejegyzést, írja le e kérdéssel kapcsolatban a látását. Kíváncsi lennék mások véleményére is. Tehát hajrá írjatok...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ímé, újat cselekszem...

"Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még"  (Ézsaiás 43:18).      Ez az ige volt az, ami különösképpen hozzám szólt, most az év elején. Régen írtam az oldalamra, nem mintha nem lett volna miről, de jó volt egy kis szünetet tartani. Nem kötelességként veszem a blogolást, hanem egy olyan lehetőségnek, és csatornának, ami által építő gondolatokat oszthatok meg, mindazokkal, akiket ez érdekel. Szóval, visszatérek az előbb említett igevershez, és megosztok néhány gondolatot, amit belőle merítettem.      Régebben az egyik újság arról számolt be miszerint Új Év első napján, egy 18 éves leány vetett véget az életének. Mielőtt ezt megtette volna, egy kis cédulát hagyott hátra a következő írással: "Üzletet kötöttem Istennel, azzal kapcsolatban, hogy ha nem éri meg, hogy ebben az életben éljek, akkor végzek magammal". Itt volt egy fiatal lány, aki egy tartalmas életet szeretett volna élni, de a saját felfogása szerint. Azonban az-a...

Töredelmes Lélek

TÖREDELMES LÉLEK A LEGJOBB ÁLDOZAT (Zsoltárok 51:18-19) „Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted meg!” Emlékszem arra, amikor még 15 évesként a mustármag lapját olvastam nagyon megfogott belőle egy történet. Lehet, hogy ti is ismeritek. Egy kisfiúról szól, aki mindenféleképpen áldozatot akart hozni Jézusnak, és elkezdett így imádkozni: Drága Megváltóm, ha kell, akkor elmegyek misszionáriusnak a kannibálok közzé, ha akarod, bibliákat osztogatok a környékünkön, ha akarod ... a végén azonban oda tette, csak egyet kérek, hadd ne kelljek, menjek iskolába! Ma délután a Bibliaiskola évnyitóját is tartjuk, és gondolva az itt tanulókra, remélem, hogy nem ezzel a gondolattal vannak most itt, hogy Uram kérj tőlem akármit, csak azt ne hogy tanuljak. Előfordul az emberrel, hogy Isten iránti szeretetből akar valamit adni, vagy tenni Jézusért, de amikor Is...

Isten Kezében ...

"Gondolkodom, hogy ezt meg é rthessem; de neh é z dolog ez szemeimben. M í gnem bemen é k az Isten szent hely é be: meg é rt é m azoknak sors á t" (Zsoltárok 73:16-17). " Könnyű "kimondani" azt, hogy Isten uralkodik, miközben úgy tűnik, hogy a Sátán, a szenvedés és a bűn uralma mintha nagyobb lenne és látszólag Isten tehetetlen. A hit meg kell próbáltasson ahhoz, hogy az igazán értékes legyen Isten előtt. A hitünk megpróbáltatása tesz minket Isten szemében "lelkileg" gazdaggá. Szoktuk mondani: "Tudom, hogy Isten a szeretet, hogy Ő igazságos, szent és igaz"; ezután azonban szembe kerülünk a józan ész által szembesült tényekkel, amelyek ellene szólnak mindannak, amit kimondtunk vagy hiszünk. Megadjuk magunkat, ahogyan a Zsoltár író is majdnem megtette, a pesszimizmus gondolatának…? Ha megpróbálunk feleletet keresni e világban levő problémák megoldására intellektuális vagy tudományos módon, akkor az őrületbe visz, vagy netán tagadja...