Misszió és hála...

Ma reggel van egy kis időm arra, hogy leírtam egy két gondolataimat a tegnapi napról. A tegnap délelőtt még jobban megvilágosodott előttem az, hogy egy misszió, vagy gyülekezet plántálás mögött kell legyen egy már meglévő gyülekezet. Ez a gondolat már régóta foglalkoztatott, de mostanában még jobban megerősödött bennem mióta a roma misszióval ilyen-olyan formában kapcsolatban vagyok. Először is hálát adok Istennek azért, hogy Ő nem személyválogató. Ugyanúgy szeret engem, semmit és érdemtelent mint másokat is. Hálát adok azért is, mert a roma emberekre is kiterjesztette a kegyelmét. Most visszaemlékezek arcokra, és nevekre hála, és öröm van a szívemben Isten iránt. Amikor még a Nagyváradi 1. számú gyülekezetbe jártam, sokszor megteltek az első padok roma emberekkel, akik keresték az Urat. Egy idő után már úgy tekinthettünk rájuk mint testvéreinkre az Úrban. Egy pár nappal ezelőtt örömmel olvastam a honlapjukat, és ajánlom mindenkinek: http:varadiroma.uw.hu. Jó volt látni azt, hogy az Úr kegyelmében megmaradtak, és növekednek. Az is tény azonban, hogy a Nagyváradi gyülekezet segítőkészsége is nagyban hozzájárult a testvérek elindulásához, és most is tart a két gyülekezet közötti jó kapcsolat. Áldja meg az Úr mindkét gyülekezetet. Szóval, és most senki ne vessen rám követ, de félek, hogy az a misszió, vagy gyülekezet plántálás (itt nem csak a roma emberek közötti misszióról beszélek), amely nem kellő "imádság", és nem egy gyülekezeti támogatás révén indul el, az előbb utóbb "halálra" van ítélve. Barnabás és Pál apostol sem nem emberi indulatból indult el, hanem a Szent Lélek és az Anthiókiai gyülekezet indíttatására. Én úgy gondolom, hogy ez a misszió forma inkább a Biblikusabb. Nem ellentétet akarok szülni bárkiben is, de úgy gondolom, hogy mindenki aki érintett a misszióban, érdemes ezeket megfontolnia. Most nem megyek tovább ezzel a témával. Az Úr legyen kegyelmes hozzánk.

Délután bibliaóránk volt a Kovásznai gyülekezetünkben, és a Zsidók 10:1-18 versivel foglalkoztunk. Négy kifejezés volt az, amelyekről beszélgetünk: bűntudat (2v.), megszenteltettünk (10v.), tökéletesség (14v.), többé meg nem emlékezik (17v.). Jó volt feleleveníteni azt, hogy mi is tett velünk, vagy bennünk az Isten, az Ő drága Fia révén. Megbocsátotta a bűneinket, megszentelt, Jézus Krisztuson keresztül tökéletesnek lát, és meg nem emlékezik a bűneinkről. Hálát adtunk, és most is hálát adok a szívemben, Isten eme drága jóságáért. Kegyelem, hogy gyermeke lehetek! Az Úr legyen veletek testvéreim!