Ugrás a fő tartalomra

Megmozdult a parton a víz ...

Istenek kegyelméből augusztus 3-án szép napra ébredhettünk itt Kovásznán, hiszen kilenc – tíz év után újból megmozdult a „víz”. Három fiatal fehér ruhás kívánt bizonyságot tenni az Úr melletti döntésükről nyíltan, alámerítés által is.

(Kiss Zoltán lp, Fejér István, Zágoni János, Fejér Sámuel, János Csaba lp.)

Az imaház terme egy kettőre megtelt zsúfolásig. A délelőtti istentisztelet 10 órától kezdődött. A közös énekekben a Sepsiszentgyörgyi fiatalok vezettek minket úgy délelőtt mint délután. Az imaórán Ivaniczki Efraim testvér a Sepsiszsentgyörgyi gyülekezetből (Prédikátor 9:8), valamint Veress Bálint testvér, a Kézdivásárhelyi gyülekezetből (Jn 12:26) szolgált. A bemerítkezendők (Fejér István, Fejér Sámuel, Zágoni János) bizonyságtevése után Kiss Zoltán, a Sepsiszentgyörgyi gyülekezet lelkipásztora hirdette Isten igéjét az Apostolok Cselekedeteinek 8:36-40 verseiből. A kedves testvérünk Isten keresésének, Isten akarata megértésének, valamint a megértett és elfogadott igazságok gyakorlatba helyezésének fontosságát emelte ki. Ezután következett a bemerítési aktus, amelyet János Csaba, a Kovásznai gyülekezet lelkipásztora végezett. Az átöltözés ideje alatt Berta László, (Körmendi elöljáró, Magyarországról), szólt Isten igéjéből. Ezután a frissen bemerített testvéreinkért imádkoztunk.


(A bemerített testvéreinkért imádkoztunk)

Isten kegyelme folytán és a Kovásznai gyülekezet áldozatkészsége által, minden jelenlevőt megvendégelhettünk. A délutáni alkalom 14-kor kezdődött ahol többen is köszöntötték a bemerített testvéreinket: Fejér Sándor, Szabó Ágnes, Rákosi András, Szakács Annamária, Ivanitzki Efraim, Bálint Vilmos és Veress Bálint testvérek. A délutáni igét szintén Kiss Zoltán, vendég lelkipásztor hirdette a Példabeszédek 6:6-11 verseiből. Az igehirdetést követően közösen járultunk az Úr asztalához, miután János Csaba testvér, helybeli lelkipásztor, olvasott fel néhány igeverset a Jeremiás 31:31-33 – ból.

Hálát adunk Isten jóságáért, amellyel letekintett reánk, és tudjuk, hogy ezután is az Úr kegyelmére van szükségünk. A vágyunk az, hogy ne kelljen újból tíz év elmúlnia itt Kovásznán, a következő bemerítésig. Az Úr tartsa meg kedves fiatal testvéreinket.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ímé, újat cselekszem...

"Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még"  (Ézsaiás 43:18).      Ez az ige volt az, ami különösképpen hozzám szólt, most az év elején. Régen írtam az oldalamra, nem mintha nem lett volna miről, de jó volt egy kis szünetet tartani. Nem kötelességként veszem a blogolást, hanem egy olyan lehetőségnek, és csatornának, ami által építő gondolatokat oszthatok meg, mindazokkal, akiket ez érdekel. Szóval, visszatérek az előbb említett igevershez, és megosztok néhány gondolatot, amit belőle merítettem.      Régebben az egyik újság arról számolt be miszerint Új Év első napján, egy 18 éves leány vetett véget az életének. Mielőtt ezt megtette volna, egy kis cédulát hagyott hátra a következő írással: "Üzletet kötöttem Istennel, azzal kapcsolatban, hogy ha nem éri meg, hogy ebben az életben éljek, akkor végzek magammal". Itt volt egy fiatal lány, aki egy tartalmas életet szeretett volna élni, de a saját felfogása szerint. Azonban az-az élet, ahogy élt eléged

Töredelmes Lélek

TÖREDELMES LÉLEK A LEGJOBB ÁLDOZAT (Zsoltárok 51:18-19) „Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted meg!” Emlékszem arra, amikor még 15 évesként a mustármag lapját olvastam nagyon megfogott belőle egy történet. Lehet, hogy ti is ismeritek. Egy kisfiúról szól, aki mindenféleképpen áldozatot akart hozni Jézusnak, és elkezdett így imádkozni: Drága Megváltóm, ha kell, akkor elmegyek misszionáriusnak a kannibálok közzé, ha akarod, bibliákat osztogatok a környékünkön, ha akarod ... a végén azonban oda tette, csak egyet kérek, hadd ne kelljek, menjek iskolába! Ma délután a Bibliaiskola évnyitóját is tartjuk, és gondolva az itt tanulókra, remélem, hogy nem ezzel a gondolattal vannak most itt, hogy Uram kérj tőlem akármit, csak azt ne hogy tanuljak. Előfordul az emberrel, hogy Isten iránti szeretetből akar valamit adni, vagy tenni Jézusért, de amikor Is

Isten Kezében ...

"Gondolkodom, hogy ezt meg é rthessem; de neh é z dolog ez szemeimben. M í gnem bemen é k az Isten szent hely é be: meg é rt é m azoknak sors á t" (Zsoltárok 73:16-17). " Könnyű "kimondani" azt, hogy Isten uralkodik, miközben úgy tűnik, hogy a Sátán, a szenvedés és a bűn uralma mintha nagyobb lenne és látszólag Isten tehetetlen. A hit meg kell próbáltasson ahhoz, hogy az igazán értékes legyen Isten előtt. A hitünk megpróbáltatása tesz minket Isten szemében "lelkileg" gazdaggá. Szoktuk mondani: "Tudom, hogy Isten a szeretet, hogy Ő igazságos, szent és igaz"; ezután azonban szembe kerülünk a józan ész által szembesült tényekkel, amelyek ellene szólnak mindannak, amit kimondtunk vagy hiszünk. Megadjuk magunkat, ahogyan a Zsoltár író is majdnem megtette, a pesszimizmus gondolatának…? Ha megpróbálunk feleletet keresni e világban levő problémák megoldására intellektuális vagy tudományos módon, akkor az őrületbe visz, vagy netán tagadja