Nagy örömben volt részem kedves családommal együtt múlt szombaton. Ghioane Hunor testvérünknek volt a menyegzője. Kedves fiatal testvérünk, akkor lett a Kovásznai Magyar Baptista Gyülekezet tagja, amikor Isten hívására ide, Kovásznára költöztünk. Édesapja román, édesanyja pedig magyar. Ezért a magyar nyelvet is elég jó beszélte, már akkor is, igaz egy kicsit törve. Egy olyan fiatal embert ismertem meg benne, aki szereti az Úr Jézust, mostoha családi körülménye ellenére. A gyülekezeti alkalmakról szinte
Hunor testvérem még a fényképezés közben sem tudott a boldogságtól hallgatni
alig hiányzott. Sajnáltuk, amikor Sepsiszentgyörgyre költözött a munkahleye végett, de Isten akarataként vette ő is és mi is. Annak örültem, hogy tudtam egy jó kis gyülekezet van abban a városban is. Természetesen a kapcsolatot tartottuk egymással. Volt, hogy Kovásznára látogatott és olyankor jókat beszélgettünk, és imádkoztunk. Egy ilyen alkalommal osztotta meg velem azt, hogy a szíve elkezdett jobban "dobogni" egy leánykáért, aki a Sepsiszentgyörgyi gyülekezet tagja, és komoly gyermeke az Úrnak. Több mint három órát beszélgettünk az egyik ilyen alkalommal és letettük ezt Urunk kezébe. Isten akaratából múlt szombaton egybe keltek, és nagyon örültem nekik. Sok ífjú párt láttam, de valahogy most jobban elérzékenyültem, és egy néma imádság szált fel a szívemből Isten felé: Uram áld meg őket, és tartsd meg őket Magad és egymás mellett őket! Az igehirdetésre engem kértek fel, és az Efézus 5:21-33 alpaján hirdettem az Úr Szavát. Majd az ünnepi vacsora meghívásnak is elegett tettünk, ahol gazdag teriték volt tállalva, és a hangulat is nagyon jó volt. Az Úr legyen Hunorral és Rubinkával mindvégig. ÁMEN.
Megjegyzések