Ugrás a fő tartalomra

Napló a táborból - Szombati nap

A szombati napunk is nagyon jól telt. Ahol Isten jelen van, ott az ember "csak" jól érezheti magát. Szép napsütéses nappal ajándékozott meg minket a jó Atya. Ezen a délután esett az eső, de ebéd előtt szinte két óránk volt arra, hogy sportoljunk mozogjunk, és így ez sem maradt el.

Délután a kézimunka és az angol óra után "ki mit tud"-ott szerveztünk a gyermekek részére. Aki megszerette volna mutatni a tehetségét alkalom adódott erre. Három műfajban jelentkeztek a gyermekek:


Az egyik csoport előadása

Egy fiúcska történet mondás közben - több történetet is tud kívülről

Saját költemény és történet mondás - a leánykának húga is mondott egy szép verset, de őróla sajnos nem tudtam fényképet készíteni

Egy leányka a saját költeményét mondta el, nagyon ügyesen

Három leányka énekel

Három kis leányka, akik teljes erővel énekeltek

Zenei szóló

Egy kis ének csoport

A kezdő páros - két énekkel készültek

Egy másik jelenet, egy másik csoport részéről

Egy harmadik jelent

- ének - zene; vers és történet mondás; egy történet előadása

Többen is jelentkeztek erre az alkalomra, és mindegyik gyermek nagyon ügyes volt, ezért az öt tagú zsűrinek nehéz dolga akadt. Az eredmény hirdetés hétfőn lesz.

Az esti alkalommal újból Kornya Mihály életével foglalkoztunk, de utána a témával kapcsolódva evangéliumot is hirdettünk a gyermekek számára. Ezen az estén is voltak olyan gyermekek, akik jelezték, ők az Úr Jézust akarják követni. Az Úr komolyan veszi minden embernek az őszinte bűnbánatát és imádságnak. Azért imádkoztunk és imádkozunk, hogy ezek a kedves gyermekek is vegyék azt komolyan, amit Istennek mondtak.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ímé, újat cselekszem...

"Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még"  (Ézsaiás 43:18).      Ez az ige volt az, ami különösképpen hozzám szólt, most az év elején. Régen írtam az oldalamra, nem mintha nem lett volna miről, de jó volt egy kis szünetet tartani. Nem kötelességként veszem a blogolást, hanem egy olyan lehetőségnek, és csatornának, ami által építő gondolatokat oszthatok meg, mindazokkal, akiket ez érdekel. Szóval, visszatérek az előbb említett igevershez, és megosztok néhány gondolatot, amit belőle merítettem.      Régebben az egyik újság arról számolt be miszerint Új Év első napján, egy 18 éves leány vetett véget az életének. Mielőtt ezt megtette volna, egy kis cédulát hagyott hátra a következő írással: "Üzletet kötöttem Istennel, azzal kapcsolatban, hogy ha nem éri meg, hogy ebben az életben éljek, akkor végzek magammal". Itt volt egy fiatal lány, aki egy tartalmas életet szeretett volna élni, de a saját felfogása szerint. Azonban az-az élet, ahogy élt eléged

Töredelmes Lélek

TÖREDELMES LÉLEK A LEGJOBB ÁLDOZAT (Zsoltárok 51:18-19) „Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted meg!” Emlékszem arra, amikor még 15 évesként a mustármag lapját olvastam nagyon megfogott belőle egy történet. Lehet, hogy ti is ismeritek. Egy kisfiúról szól, aki mindenféleképpen áldozatot akart hozni Jézusnak, és elkezdett így imádkozni: Drága Megváltóm, ha kell, akkor elmegyek misszionáriusnak a kannibálok közzé, ha akarod, bibliákat osztogatok a környékünkön, ha akarod ... a végén azonban oda tette, csak egyet kérek, hadd ne kelljek, menjek iskolába! Ma délután a Bibliaiskola évnyitóját is tartjuk, és gondolva az itt tanulókra, remélem, hogy nem ezzel a gondolattal vannak most itt, hogy Uram kérj tőlem akármit, csak azt ne hogy tanuljak. Előfordul az emberrel, hogy Isten iránti szeretetből akar valamit adni, vagy tenni Jézusért, de amikor Is

Isten Kezében ...

"Gondolkodom, hogy ezt meg é rthessem; de neh é z dolog ez szemeimben. M í gnem bemen é k az Isten szent hely é be: meg é rt é m azoknak sors á t" (Zsoltárok 73:16-17). " Könnyű "kimondani" azt, hogy Isten uralkodik, miközben úgy tűnik, hogy a Sátán, a szenvedés és a bűn uralma mintha nagyobb lenne és látszólag Isten tehetetlen. A hit meg kell próbáltasson ahhoz, hogy az igazán értékes legyen Isten előtt. A hitünk megpróbáltatása tesz minket Isten szemében "lelkileg" gazdaggá. Szoktuk mondani: "Tudom, hogy Isten a szeretet, hogy Ő igazságos, szent és igaz"; ezután azonban szembe kerülünk a józan ész által szembesült tényekkel, amelyek ellene szólnak mindannak, amit kimondtunk vagy hiszünk. Megadjuk magunkat, ahogyan a Zsoltár író is majdnem megtette, a pesszimizmus gondolatának…? Ha megpróbálunk feleletet keresni e világban levő problémák megoldására intellektuális vagy tudományos módon, akkor az őrületbe visz, vagy netán tagadja