Ugrás a fő tartalomra

Megismerni Krisztust

A napokban a következő igeszakaszt olvasgattam, tanulmányoztam - Filippi 3:8-10. Ismerve Pál apostol személyét, és életének ritmusát, megérintő az, ahogy bizonyságot tesz életének céljáról. Mindent kárnak és szemétnek ítél, csak azért, hogy megismerje Őt, vagyis az Úr Jézus Krisztust. Természetesen többről is beszél ebben az igeszakaszban, engem azonban ez érintett meg leginkább: megismerni Krisztust.

Nekünk is meg kell ismernünk Krisztust. E nélkül nem csak az ige, vagy a lelkipásztori szolgálatunk nem ér semmit, de még a „hívő” életünk sem. Krisztus ismerete nélkül semmik vagyunk. Ismerhetünk mi nagyon sok embert, ismerhetünk mi hírességeket, de a legfontosabb az, hogy a Királyok királyát megismerjük. Megismerni őt, és nem csak ismeretet szerezni róla. Ez nagyon fontos. Úgy kell megismernünk Őt, hogy végül Krisztusba szeressünk. Úgy kell megismernünk Krisztust, hogy Jánossal együtt felkiálthassunk: Én Uram, és én Istenem (János 20:28). Úgy kell megismernünk Krisztust, hogy érezzük és lássuk meg, hogy mily jó az Úr (Zsolt 34:8).

Miként ismerhetsz meg valakit jobban? Természetesen úgy, ha minél több időt töltesz azzal a személlyel. Hasonlóképpen vagy ez Jézus Krisztussal kapcsolatban is. Csak akkor ismerhetjük meg jobban és jobban, ha minél több időt töltünk Vele. Lehet, hogy furcsa lesz az, amit kérdezek most tőletek, de van folytonos személyes kapcsolatotok Isten Fiával? Amikor te és Krisztus vagy. Amikor félre tudod tenni a világ zaját, amikor a fejedben cikázó gondolatok mellett elcsendesedsz. Amikor elkezdesz beszélgetni Krisztussal. Figyelmesen hallgatod szavát, és utána válaszolsz. Amikor úgy elmélyülsz a vele való közösségben, hogy nem akarsz felállni arról a helyről. A Krisztus utáni vágy határozza meg az életedet? Adja a jó Isten, hogy ez így legyen minden Krisztust követő életében.

Megjegyzések

iri üzenete…
Milyen igaz ez!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ímé, újat cselekszem...

"Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még"  (Ézsaiás 43:18).      Ez az ige volt az, ami különösképpen hozzám szólt, most az év elején. Régen írtam az oldalamra, nem mintha nem lett volna miről, de jó volt egy kis szünetet tartani. Nem kötelességként veszem a blogolást, hanem egy olyan lehetőségnek, és csatornának, ami által építő gondolatokat oszthatok meg, mindazokkal, akiket ez érdekel. Szóval, visszatérek az előbb említett igevershez, és megosztok néhány gondolatot, amit belőle merítettem.      Régebben az egyik újság arról számolt be miszerint Új Év első napján, egy 18 éves leány vetett véget az életének. Mielőtt ezt megtette volna, egy kis cédulát hagyott hátra a következő írással: "Üzletet kötöttem Istennel, azzal kapcsolatban, hogy ha nem éri meg, hogy ebben az életben éljek, akkor végzek magammal". Itt volt egy fiatal lány, aki egy tartalmas életet szeretett volna élni, de a saját felfogása szerint. Azonban az-a...

Töredelmes Lélek

TÖREDELMES LÉLEK A LEGJOBB ÁLDOZAT (Zsoltárok 51:18-19) „Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted meg!” Emlékszem arra, amikor még 15 évesként a mustármag lapját olvastam nagyon megfogott belőle egy történet. Lehet, hogy ti is ismeritek. Egy kisfiúról szól, aki mindenféleképpen áldozatot akart hozni Jézusnak, és elkezdett így imádkozni: Drága Megváltóm, ha kell, akkor elmegyek misszionáriusnak a kannibálok közzé, ha akarod, bibliákat osztogatok a környékünkön, ha akarod ... a végén azonban oda tette, csak egyet kérek, hadd ne kelljek, menjek iskolába! Ma délután a Bibliaiskola évnyitóját is tartjuk, és gondolva az itt tanulókra, remélem, hogy nem ezzel a gondolattal vannak most itt, hogy Uram kérj tőlem akármit, csak azt ne hogy tanuljak. Előfordul az emberrel, hogy Isten iránti szeretetből akar valamit adni, vagy tenni Jézusért, de amikor Is...

Isten Kezében ...

"Gondolkodom, hogy ezt meg é rthessem; de neh é z dolog ez szemeimben. M í gnem bemen é k az Isten szent hely é be: meg é rt é m azoknak sors á t" (Zsoltárok 73:16-17). " Könnyű "kimondani" azt, hogy Isten uralkodik, miközben úgy tűnik, hogy a Sátán, a szenvedés és a bűn uralma mintha nagyobb lenne és látszólag Isten tehetetlen. A hit meg kell próbáltasson ahhoz, hogy az igazán értékes legyen Isten előtt. A hitünk megpróbáltatása tesz minket Isten szemében "lelkileg" gazdaggá. Szoktuk mondani: "Tudom, hogy Isten a szeretet, hogy Ő igazságos, szent és igaz"; ezután azonban szembe kerülünk a józan ész által szembesült tényekkel, amelyek ellene szólnak mindannak, amit kimondtunk vagy hiszünk. Megadjuk magunkat, ahogyan a Zsoltár író is majdnem megtette, a pesszimizmus gondolatának…? Ha megpróbálunk feleletet keresni e világban levő problémák megoldására intellektuális vagy tudományos módon, akkor az őrületbe visz, vagy netán tagadja...