Ugrás a fő tartalomra

Csütörtök - Péntek

Most már itthonról írok. A tegnap késő délután érkeztünk haza a táborozásunkból. Nagyon hamar elrepültek az elmúlt napok. Csütörtök délelőtt újból a Római levéllel foglalkoztunk. A 4-ik résszel kapcsolatban arról beszélgettünk, hogy milyen is az ember állapota születésétől kezdve, és hogy milyen az a hit amely üdvözít. Jó beszélgetésünk volt. Az ebéd után két lehetőség volt. Elmegyünk túrázni, vagy röplabdázunk. Mivel a vélemények megoszlottak "szavaztunk". Fele - fele arányba döntöttek, így hát rám hárult a döntés felelőssége. Két pappír darabkát vettem elő, és egyikre rá írtam: túrázás, a másikra pedig: röplabda. Azokat összehajtogattam, jól meg forgattam, és a két markomba elrejtettem. Az ifjúság választott egy személyt, akinek lehetősége volt egyik vagy másik kezemre rámutatni. Rámutatott az egyik kezemre. Röplabdáztunk. Nagy volt az öröm kiáltás. Természetesen mindezt játékosan, és jó kedvel tettük. Az ebéd után spontán módon elkezdtünk beszélgetni az ebédlőben, amely nagyon jó volt. Majd később röplabdáztunk is. Este ahogy erre fele szokták mondani "pityóka tokányt" főztünk kint a szabadban. Egy tartalmas nap volt a csütörtöki nap. Hadd következzék néhány fénykép erről a napról:

Pillanatkép a konyhában

     Salomé és Bernadett - 
az elválaszthatatlan barátnők

Esti röplabda 
(nem hullott a hó, csak a lencse volt maszatos)

A péntek délelőtt hamar elrepült. Senki nem örült annak, hogy haza kell, menjünk. A reggeli után megtartottuk az Áhítatunkat. Utána hozzákezdtünk a takarításnak. Ebédeltünk. Majd délután 16 óra fele indultunk hazafele. Kézdivásárhelyen még meg álltunk egyet fagyizni. 

A Brassói román pünkösdista gyülekezetből is jöttek hárman felünk: Ruben, Ábel és Sámuel. Nagyon megszerettük egymást és a szívünk összenőtt velük. Remélem, hogy a kapcsolatot ezután is fenn fogjuk tartani.

Végezetül mit is írjak? Az első az, hogy megéri energiát, időt, még pénzt is rászánni keresztyén táborozásokra mind a gyermekek és fiatalok számára. Az a mérhetetlen áldás, ami ebből fakad azt több mindennél. Itt hadd köszönjem meg az Úrnak, valamint a Magyar Baptista Szeretetszolgálatnak is, hogy anyagilag segítettek e táborozás létrejöttéhez. Áldja meg az Úr őket. A második az, hogy minden áldásért egyedül a mi drága Urunké legyen az áldás, most és mindörökké. ÁMEN.    

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ímé, újat cselekszem...

"Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még"  (Ézsaiás 43:18).      Ez az ige volt az, ami különösképpen hozzám szólt, most az év elején. Régen írtam az oldalamra, nem mintha nem lett volna miről, de jó volt egy kis szünetet tartani. Nem kötelességként veszem a blogolást, hanem egy olyan lehetőségnek, és csatornának, ami által építő gondolatokat oszthatok meg, mindazokkal, akiket ez érdekel. Szóval, visszatérek az előbb említett igevershez, és megosztok néhány gondolatot, amit belőle merítettem.      Régebben az egyik újság arról számolt be miszerint Új Év első napján, egy 18 éves leány vetett véget az életének. Mielőtt ezt megtette volna, egy kis cédulát hagyott hátra a következő írással: "Üzletet kötöttem Istennel, azzal kapcsolatban, hogy ha nem éri meg, hogy ebben az életben éljek, akkor végzek magammal". Itt volt egy fiatal lány, aki egy tartalmas életet szeretett volna élni, de a saját felfogása szerint. Azonban az-az élet, ahogy élt eléged

Töredelmes Lélek

TÖREDELMES LÉLEK A LEGJOBB ÁLDOZAT (Zsoltárok 51:18-19) „Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted meg!” Emlékszem arra, amikor még 15 évesként a mustármag lapját olvastam nagyon megfogott belőle egy történet. Lehet, hogy ti is ismeritek. Egy kisfiúról szól, aki mindenféleképpen áldozatot akart hozni Jézusnak, és elkezdett így imádkozni: Drága Megváltóm, ha kell, akkor elmegyek misszionáriusnak a kannibálok közzé, ha akarod, bibliákat osztogatok a környékünkön, ha akarod ... a végén azonban oda tette, csak egyet kérek, hadd ne kelljek, menjek iskolába! Ma délután a Bibliaiskola évnyitóját is tartjuk, és gondolva az itt tanulókra, remélem, hogy nem ezzel a gondolattal vannak most itt, hogy Uram kérj tőlem akármit, csak azt ne hogy tanuljak. Előfordul az emberrel, hogy Isten iránti szeretetből akar valamit adni, vagy tenni Jézusért, de amikor Is

Isten Kezében ...

"Gondolkodom, hogy ezt meg é rthessem; de neh é z dolog ez szemeimben. M í gnem bemen é k az Isten szent hely é be: meg é rt é m azoknak sors á t" (Zsoltárok 73:16-17). " Könnyű "kimondani" azt, hogy Isten uralkodik, miközben úgy tűnik, hogy a Sátán, a szenvedés és a bűn uralma mintha nagyobb lenne és látszólag Isten tehetetlen. A hit meg kell próbáltasson ahhoz, hogy az igazán értékes legyen Isten előtt. A hitünk megpróbáltatása tesz minket Isten szemében "lelkileg" gazdaggá. Szoktuk mondani: "Tudom, hogy Isten a szeretet, hogy Ő igazságos, szent és igaz"; ezután azonban szembe kerülünk a józan ész által szembesült tényekkel, amelyek ellene szólnak mindannak, amit kimondtunk vagy hiszünk. Megadjuk magunkat, ahogyan a Zsoltár író is majdnem megtette, a pesszimizmus gondolatának…? Ha megpróbálunk feleletet keresni e világban levő problémák megoldására intellektuális vagy tudományos módon, akkor az őrületbe visz, vagy netán tagadja