Ugrás a fő tartalomra

Vissza Béthelbe!

VISSZA BÉTHELBE
(1Mózes 35:3)

   Béthel a látomás és az eskü helyszíne. Mind a látomások, látások és ígéretek követése jellemvonása az ifjú kornak. A fiatal a jövőben, a középkorú a jelenben, és az idősödő ember pedig általában a múltban él. Az ifjú lehetőségeket lát, amit szeretne elérni. A fiatal számára szinte minden lehetséges. Az ifjú kor az, amikor az ember telve van ambíciókkal, lehetőségekkel, és megoldásokkal.
   Jákób látomása egy igencsak különös alkalommal történt. Az volt az első éjjel, amit az otthontól távol töltött. Gyorsan eltávozott otthonról, mivel olyat tett, ami erre késztette. Egy szökevény volt, jóformán. A szabad ég alatt hajtotta le a fejét, és párnaként egy kődarab szolgált. Nem kell, mondjam, hogy a gondolatai merre jártak. El tudom képzelni, ahogy fáradtan, elkeseredve hajtotta le a fejét a karjára, miközben kicsordultak a könnyei, amikor otthonára, édesanyjára gondolt. Miközben Jákób sírt és elaludt, addig lehet, hogy az édesanyja sírt és imádkozott fiáért. Jákób egy nagyon különös állom miatt ébredt fel. Egy létrát látott álmában, amely a földre volt állítva, és egészen az Isten trónjáig ért, amelyen Isten angyalai jártak le és fel. Ez álom által megértette Jákób azt, hogy az Úr és az Ő kegyelme van vele. Ezután hirtelen felkelt, és abból a kőből, ami párnaként szolgált az éjjel, egy oltárt épített belőle, és ezen a helyen fogadalmat, ígéretet tett Istennek. Boldog az az ember, aki találkozik az Úrral, és Tőle csodálatos ígéreteket kap. Egy ember számára ez egy nagy ajándék. E-nélkül az élet a gonoszság és a hiábavalóság romlásába rohan.

A KÖZBEESŐ ÉVEK

   Jákób élete Béthel után nem éppen úgy alakult, ahogy azt mi vártuk volna. Miután az Úr mondta Jákobnak: „Én veled leszek”, arra számítottunk volna, hogy akkor Jákob élete valamivel könnyebb, jobb, és sikeresebb lesz. Azonban, mintha ennek az ellenkezője történt volna vele. Lábánnál megtetszett neki Rákhel, aki az ige szerint szép termetű volt. Megszerette Jákób Rákhelt, még mielőtt összeházasodott volna. Isten ajándéka az, amikor egy fiatalemberben, vagy leányban igazi szerelem gyúl lángra. Jákób azonban, nem vehette feleségül Rákhelt, amíg nem tudta őt eltartani, hiszen nem volt semmije. Lábánnak szolgája lett. Hét évet kellet, dolgozzon a szerelméért. Hét év után azonban, Lábán becsapta, és Leát adta feleségül, akit az ige úgy jellemez, hogy gyenge szemű. A csalót becsapták. Ez az eset is benne volt Isten neveltetésének szándékában. A fegyelmezés, és nem a gazdagság, Isten gondviselésének az eredménye. Lábán egy kemény tanító mester volt. Azonban azt is tudjuk, hogy Jákób, Lábán saját fegyverével vágott vissza, és úgy tűnik, mintha ez győzelmet adott volna Jákobnak.
    Az emberek egymással sokszor szembe kerülnek. Úgy gondoljuk, hogy ha úgy válaszolunk a másik embernek, ahogy ő válaszolt, vagy viselkedett velünk, akkor nyerésre állunk. Elképzelhető, hogy ha valaki kegyetlenebb lesz az embertársán, hogy ez a pénztárcáját vagy önérzetét gazdagítani fogja, de a lelkét megrabolja. Amikor az emberek így viselkednek egymással, akkor ott békétlenség, és önzés van. Az önzés pedig harcokhoz vezet. A keserűség Béthelt áhította. Isten visszahívta Jákobot a kezdetekhez, a látomás és az ígéret helyéhez.
Az elmúlt években lehet, hogy te is eléggé távol kerültél attól a helytől, ahol az Úr megjelent, és csodálatos ígéretekkel ajándékozott meg. Lehet, hogy időközben, elfelejtetted mindazt, amit Isten tett érted, és veled. Krisztus szeretetét felváltotta benned a világ szeretete. Gyere vissza, onnan ahol most vagy. Gyere vissza Bételbe, Isten Házába. Gyere vissza Istenedhez.

BÉTHELBE VALÓ VISSZATÉRÉS
A visszavezető út sohasem könnyű. Mielőtt újra visszakerülhetnénk az Istennel való kapcsolatunk helyes medrébe, vannak dolgok, amiket el kell hagynunk, vannak dolgok, amikkel szembe kell néznünk, és vannak helyek, amit el kell hagynunk.

a. Dolgok, amiket el kell hagyni. El kellet, hagyja Lábánt. A bűneink, vagy bölcstelenségünk következményeként, lehet, hogy idáig mások erejében bíztunk. Mások felelősségére ruháztuk, és másokat okoltunk minden egyes lépésünk következménye miatt. A felnőtt kor, már sokkal bonyolultabb, a tizenéves kornál. Sok-sok évvel ezelőtt döntéseket hoztunk az életbe, most pedig, itt vagyunk és elgondolkozva tesszük fel a kérdést magunkban: Hol vagyunk? Évek alatt sok minden elsodort attól a helytől, ahol az Úrral találkoztunk. A visszajövetel most, talán lehetetlennek tűnik. Már utáljuk azokat tenni, amit a mindennapokban teszünk, de ahhoz, hogy a saját vagy családunk jóléte megmaradjon, megtesszük. Béthel, már csak egy emlék, amire álmodozva gondolunk vissza. Azonban még visszajöhetünk, újat kezdhetünk. Csak hagyd el, ami lekötöz, vagy megkötöz.
b.  Dolgok, amivel szembe kell nézni. Lábán valóban probléma volt Jákob életében, de mi a helyzet Ézsauval? Sokkal nehezebb szembe nézni azzal, akit mi bántottunk meg, mint azzal, aki minket bántott meg. Jákobnak kellet rendeznie dolgait Ézsauval, és nem csak vele, hanem magával Istennel is. Mind kettő ott van, amikor az oltárhoz közeledsz. A visszafelé vezető úton, tettünk és múltunk miatt szembe kell néznünk Urunkkal, és el kell számolnunk testvéreinkkel. Nem tud visszamenni Béthelbe az, aki még mindig megtűri a bűnt szíve legmélyén, és meg nem tér belőle.
    Az éjszakai harcot a kibékülés, és győzelem reggele követte. Miután már Istennel rendeződött a dolgunk, az emberekkel való rendezés könnyebb lesz. Rendezd Istennel az életed.
c.  Helyek, amiket el kell, hagyj. Jákob miután elmenekült Lábántól, és rendezte dolgait Istennel, valamint Ézsauval, elbukott Sekhemnél. Sekhem a Béthelbe vezető út között volt található. Fontos helyszín volt a kereskedés számára, fontosabb, mint Béthel. Egy olyan ember, mint Jákob, akinek ily nagy családja volt, bizony most Sekhemet többre értékelte Béthelnél. A megélhetésre gondolt. Fiai voltak, akik a nősülés előtt álltak, és leányai, aki férjhez menetel előtt voltak. A Khiveus fia is ott lakott azon a földön, de Jákob úgy gondolta, hogy egy oltárral, amit Istennek épít valahogy megtudja magukat őrizni e nép befolyásától. A világi nyereség miatt Sekhemben telepedett le. Eme nyereség vágya miatt nagyon drága árat kellet, fizessen. A családot borzasztó esemény érte. Dina, Jákob leánya erőszak áldozata lett a Khivveus fia által. Simeon és Lévi kezeihez vér tapadt. Ebben a helyzetben került vissza Béthelbe. Ott megtisztította házat az idegen istenektől, és mindentől, ami tisztátalan volt.

    Jákob végül visszakerült Béthelbe. Nem is kellet volna azt elhagynia. Jákob ezt megtéve, most a legjobbat választotta, és pedig azt, hogy visszatér. Te, hol vagy most? Ha eltávolodtál Bétheltől, drága Megváltódtól, gyere vissza Hozzá. Béthel, az Isten Háza, és a Menny kapuja. Ez a legjobb hely, ahol élhetsz! Ez a legjobb hely, ahol Istennel járhatsz!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ímé, újat cselekszem...

"Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még"  (Ézsaiás 43:18).      Ez az ige volt az, ami különösképpen hozzám szólt, most az év elején. Régen írtam az oldalamra, nem mintha nem lett volna miről, de jó volt egy kis szünetet tartani. Nem kötelességként veszem a blogolást, hanem egy olyan lehetőségnek, és csatornának, ami által építő gondolatokat oszthatok meg, mindazokkal, akiket ez érdekel. Szóval, visszatérek az előbb említett igevershez, és megosztok néhány gondolatot, amit belőle merítettem.      Régebben az egyik újság arról számolt be miszerint Új Év első napján, egy 18 éves leány vetett véget az életének. Mielőtt ezt megtette volna, egy kis cédulát hagyott hátra a következő írással: "Üzletet kötöttem Istennel, azzal kapcsolatban, hogy ha nem éri meg, hogy ebben az életben éljek, akkor végzek magammal". Itt volt egy fiatal lány, aki egy tartalmas életet szeretett volna élni, de a saját felfogása szerint. Azonban az-az élet, ahogy élt eléged

Töredelmes Lélek

TÖREDELMES LÉLEK A LEGJOBB ÁLDOZAT (Zsoltárok 51:18-19) „Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted meg!” Emlékszem arra, amikor még 15 évesként a mustármag lapját olvastam nagyon megfogott belőle egy történet. Lehet, hogy ti is ismeritek. Egy kisfiúról szól, aki mindenféleképpen áldozatot akart hozni Jézusnak, és elkezdett így imádkozni: Drága Megváltóm, ha kell, akkor elmegyek misszionáriusnak a kannibálok közzé, ha akarod, bibliákat osztogatok a környékünkön, ha akarod ... a végén azonban oda tette, csak egyet kérek, hadd ne kelljek, menjek iskolába! Ma délután a Bibliaiskola évnyitóját is tartjuk, és gondolva az itt tanulókra, remélem, hogy nem ezzel a gondolattal vannak most itt, hogy Uram kérj tőlem akármit, csak azt ne hogy tanuljak. Előfordul az emberrel, hogy Isten iránti szeretetből akar valamit adni, vagy tenni Jézusért, de amikor Is

Isten Kezében ...

"Gondolkodom, hogy ezt meg é rthessem; de neh é z dolog ez szemeimben. M í gnem bemen é k az Isten szent hely é be: meg é rt é m azoknak sors á t" (Zsoltárok 73:16-17). " Könnyű "kimondani" azt, hogy Isten uralkodik, miközben úgy tűnik, hogy a Sátán, a szenvedés és a bűn uralma mintha nagyobb lenne és látszólag Isten tehetetlen. A hit meg kell próbáltasson ahhoz, hogy az igazán értékes legyen Isten előtt. A hitünk megpróbáltatása tesz minket Isten szemében "lelkileg" gazdaggá. Szoktuk mondani: "Tudom, hogy Isten a szeretet, hogy Ő igazságos, szent és igaz"; ezután azonban szembe kerülünk a józan ész által szembesült tényekkel, amelyek ellene szólnak mindannak, amit kimondtunk vagy hiszünk. Megadjuk magunkat, ahogyan a Zsoltár író is majdnem megtette, a pesszimizmus gondolatának…? Ha megpróbálunk feleletet keresni e világban levő problémák megoldására intellektuális vagy tudományos módon, akkor az őrületbe visz, vagy netán tagadja