Ugrás a fő tartalomra

Hálaadó ünnepély Kovásznán

Az egész nyári munka gyümölcse meglett, mivel a múlt hét végére be tudtuk fejezni a Kovásznai Magyar Baptista Gyülekezet épületének belső felújítását. Vannak még apróbb dolgok, amiket még el kell lassan végezni, de azok tényleg kevesek. Visszatekintve az egész munkálatokra csak azt mondhatom, hogy Isten lépésről lépésre segített minket lelkileg, fizikailag új erőt adva minden napra, anyagilag is sokkal többre jutva mint ahogy azt elején gondoltuk, még az időjárásban is láthattuk irgalmát. Egész idő alatt ragyogó szép időt fogtunk ki (két és fél hónapig) a péntek esti munka befejezése után, amikor úgymond az utolsó munkálatok is befejeződtek, elkezdett esni az eső melyet máskülönben már sokan vártak. Nem azt mondom, hogy csak mi értünk nem esett az eső, de minden esetre számunkra ez is Urunk gondviselését mutatta. HÁLA NEKI MINDENÉRT!
Vasárnap délelőtt a még festék szagtól átitatott terembe gyűltünk, és hálát adtunk áldásaiért, és jóságáért, annál is inkább mivel délután hálaadó ünnepélyünk volt, amelyre a helybeli román baptista testvéreink is eljöttek. Délután 16 órára gyűltünk és a kezdésre úgy megtelt a gyülekezeti épületünk, hogy voltak fiatalabbak, akik álltak az egész alkalom alatt, azonban ezen ők egyáltalán nem bosszankodtak. Szép délutánunk volt Isten jelenlétében. Csodálom Isten ahogy Jézus Krisztusban eltűnik a nemzetiségi, nyelvi különbség. A helybeli és vendég fiatalok, testvérek is szolgáltak. Az igeszolgálatot Sintoiu Viorel testvér hirdette, amelyet magyar nyelvre fordítottam (egyre többet beszélek román nyelven, és ennek örülök mert így egyre inkább csiszolom a román nyelv tudásom. Van mit csiszolni rajta!). Az alkalom vége fele Úrvacsorához is járultunk együtt, amely még fényesebbé tette ünneplésünket. Az istentisztelet végén a nőtestvérek jóvoltából részesedhettek a vendégek, és helybeliek egy kis szeretet vendégségben. Itt megjegyzem, hogy nő testvéreink szombatra is készültek a LOGOSTK alkalomra, mind kaláccsal, teával, kávéval, és finom szendvicsekkel. Áldja meg az Úr őket gazdagon. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ímé, újat cselekszem...

"Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még"  (Ézsaiás 43:18).      Ez az ige volt az, ami különösképpen hozzám szólt, most az év elején. Régen írtam az oldalamra, nem mintha nem lett volna miről, de jó volt egy kis szünetet tartani. Nem kötelességként veszem a blogolást, hanem egy olyan lehetőségnek, és csatornának, ami által építő gondolatokat oszthatok meg, mindazokkal, akiket ez érdekel. Szóval, visszatérek az előbb említett igevershez, és megosztok néhány gondolatot, amit belőle merítettem.      Régebben az egyik újság arról számolt be miszerint Új Év első napján, egy 18 éves leány vetett véget az életének. Mielőtt ezt megtette volna, egy kis cédulát hagyott hátra a következő írással: "Üzletet kötöttem Istennel, azzal kapcsolatban, hogy ha nem éri meg, hogy ebben az életben éljek, akkor végzek magammal". Itt volt egy fiatal lány, aki egy tartalmas életet szeretett volna élni, de a saját felfogása szerint. Azonban az-a...

Töredelmes Lélek

TÖREDELMES LÉLEK A LEGJOBB ÁLDOZAT (Zsoltárok 51:18-19) „Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted meg!” Emlékszem arra, amikor még 15 évesként a mustármag lapját olvastam nagyon megfogott belőle egy történet. Lehet, hogy ti is ismeritek. Egy kisfiúról szól, aki mindenféleképpen áldozatot akart hozni Jézusnak, és elkezdett így imádkozni: Drága Megváltóm, ha kell, akkor elmegyek misszionáriusnak a kannibálok közzé, ha akarod, bibliákat osztogatok a környékünkön, ha akarod ... a végén azonban oda tette, csak egyet kérek, hadd ne kelljek, menjek iskolába! Ma délután a Bibliaiskola évnyitóját is tartjuk, és gondolva az itt tanulókra, remélem, hogy nem ezzel a gondolattal vannak most itt, hogy Uram kérj tőlem akármit, csak azt ne hogy tanuljak. Előfordul az emberrel, hogy Isten iránti szeretetből akar valamit adni, vagy tenni Jézusért, de amikor Is...

Isten Kezében ...

"Gondolkodom, hogy ezt meg é rthessem; de neh é z dolog ez szemeimben. M í gnem bemen é k az Isten szent hely é be: meg é rt é m azoknak sors á t" (Zsoltárok 73:16-17). " Könnyű "kimondani" azt, hogy Isten uralkodik, miközben úgy tűnik, hogy a Sátán, a szenvedés és a bűn uralma mintha nagyobb lenne és látszólag Isten tehetetlen. A hit meg kell próbáltasson ahhoz, hogy az igazán értékes legyen Isten előtt. A hitünk megpróbáltatása tesz minket Isten szemében "lelkileg" gazdaggá. Szoktuk mondani: "Tudom, hogy Isten a szeretet, hogy Ő igazságos, szent és igaz"; ezután azonban szembe kerülünk a józan ész által szembesült tényekkel, amelyek ellene szólnak mindannak, amit kimondtunk vagy hiszünk. Megadjuk magunkat, ahogyan a Zsoltár író is majdnem megtette, a pesszimizmus gondolatának…? Ha megpróbálunk feleletet keresni e világban levő problémák megoldására intellektuális vagy tudományos módon, akkor az őrületbe visz, vagy netán tagadja...