Ugrás a fő tartalomra

Egy megjegyzés törlése...

A tegnapi nap alkalmával találtam egy megjegyzsét a bloggomban amelynek elolvasása után még inkább megerősödött bennem a következő gondolat, amelyet megosztok most itt, nyíltan. Nagyon szomorúnak tartom azt, hogy sokan meggondolatlanul tesznek közre a bloggba, facebook oldalakra olyan írásokat, amelyek nem építőek, hanem rombolóak. Én személy szerint nem vagyok nagy facebook rajongó. Előfordul hogy néha az oldalra lépek, és olyan bejegyzéseket olvasok, vagy fényképeket találok, amelyek sok mindent elárulnak a szerzőről, csak azt nem, hogy Krisztus gyermeke. A blogg bejegyzésekkel kapcsolatban is hasonlóak a gondolataim, és természetesen ide tartoznak a bejegyzésekre feleletként érkező megjegyzések is. Szóval, ahogy az elején írtam egy megjegyzést olvastam az oldalamon, ismeretlen szerzőtől. Nem is bejegyzésemre jött a megjegyzés, hanem egy olyan területet érintet, amely mostanában itt Székelyföldön található. A Hargitai Keresztyén Táborral kapcsolatos. A megjegyzést olvasva úgy vettem észre, hogy annak szerzője tele van keserűséggel sok mindenki iránt. Éppen ezért az egész bejegyzésének keserű volt még az üzenete is, miközben neveket emlegetett, és azokról formált véleményeit tette írásba. Ma reggel a feleségem tanácsa megerősítette bennem azt az elhatározásomat, hogy a megjegyzés tartalmát kitörlöm. Bocsánatot kérek attól aki írta, de nem szeretném, ha a blogg oldalam eszköz lenne abban, hogy másokat befeketítsek. Ha valaki rólam alkot véleményt, vagy a bejegyzésemre reagál, azokat a megjegyzéseket a jövőben is meghagyom, de ha a megjegyzésekben másokról van, vagy lesz szó, azokat nyomba ki fogom törölni ezután is. Isten adjon kegyelmet nekünk abban, hogy amik csak jók és építők, csak azokról gondolkodjunk és írjunk.   

Megjegyzések

Névtelen üzenete…
Már-már azon godolkozom,hogy nem olvasok blogokat többet.A lelkipásztorok is írnak olyanokat,hogy:vannak akik egy kanál vizbe eloltanák,az életét,vagy:hiányzik az otthoni hétév valakinek,stb.Mondják meg szemébe ne a blogon,vagy a szószékről.Ezek keserítenek: a személyválogatás,képmutatás,bosszúállás,megmutatom az van amit én akarok!
Keserű volt a megjegyzés?Ha édeset kapott volna ,édes lenne.
Csak Istennél csendesül el a lelkem,tőle kapok segítséget.
Az sem tetszik,hogy van lehetőség névtelenül írni,én is kihasználom.
Nem járattam le senkit,amit olvastam,és hallottam azt írtam le.
Névtelen üzenete…
Nem tudom a predikatoroktol miert varnak tobbet,mint mastol?
Nezzunk fel JEZUSRA!
Zágoni János üzenete…
Kedves Csaba testvér!

Jónéhányszor fel szoktam nézni erre a blogra.Jó sokszor elolvasni a régi bejegyzéseket is. Én személyszerint nem láttam azt a bizonyos megjegyzést, de felfigyeltem ezekre a mostaniakra.Valóban nem szabad fejetlenul, meggondolatlanul irogatni.Egy uj blogot kezdtem, ugy hogy engem is erint a meggondolt fogalmazas kerdese.
A gyumolcsok arulkodnak a magunk eleterol. En kivanom h erositsen meg az Ur, ha netan megfarasztanak bizonyos megjegyzesek.
Zágoni János üzenete…
Kedves Névtelen megjegyző!

Tudom, hogy könnyű megbotránkozni, vagy esetleg fennakadni bizonyos kijelentéseken. Lehet, hogy pásztoraink sem tudják mindig kellőképpen kifejezni magukat, vagy éppen a legenyhébb kifejezéseket használni.Ők is hibázhatnak.De lehet, hogy jogos részükről a felindultság, mert javarészt ők hordozzák a gyülekezetek terheit, a szakadások kiértékelését is nekik kell elvégezniük.Az a testvér, aki az otthoni hétév kifejezést használta, biztosan nem hátsó szándékkal irta. Megviselhette az a szakadas ami tortent, es lehet hogy az illeto szemelyek viselkedese sem volt megfelelo, hivohoz illo, meg aztan milyen velemennyel lehet az ember vagy csoport a gyulekezetrol, (vagy egy hasonlo korokben mozgo pasztorrol) ahonnan kiszakadt? Ha akadaly lenne az o uj missziojuk utjaban,kiiktatnak azt mindenkeppen.(Kerdes, hogy ez mennyire hivoies). Ezek csak feltetelezesek.De legyunk kello tisztelettel pasztoraink irant.
En kivanom, hogy csendesedjen le a lelke,ahogy az idezett vers is mondja. Vigyazzon arra, hogy epitsen. En is eddig ilyen hirtelen fogalmaztam, s ilyenkor elkapja az embert egy felsobbrenduseg erzettel tarsulo felhaborodottsag, amikor aztan mindenkinek megmondom a magam igazat(mert ilyenkor a legerettebb hivonel is szentebbnek hiheti magat az ember). Ha valtoztatas akarunk, azt mindig szelid szivvel s alazattal erjuk el.Gonoszt joval gyozzunk meg!
Névtelen üzenete…
KEDVES LELKIPASZTOR TV.

Koszonom,hogy kitorolte a megjegyzest!Nagyon sajnalom a tortenteket.Kerem bocsasson meg az UR
Jezus neveben!Szegyenlem magam.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ímé, újat cselekszem...

"Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még"  (Ézsaiás 43:18).      Ez az ige volt az, ami különösképpen hozzám szólt, most az év elején. Régen írtam az oldalamra, nem mintha nem lett volna miről, de jó volt egy kis szünetet tartani. Nem kötelességként veszem a blogolást, hanem egy olyan lehetőségnek, és csatornának, ami által építő gondolatokat oszthatok meg, mindazokkal, akiket ez érdekel. Szóval, visszatérek az előbb említett igevershez, és megosztok néhány gondolatot, amit belőle merítettem.      Régebben az egyik újság arról számolt be miszerint Új Év első napján, egy 18 éves leány vetett véget az életének. Mielőtt ezt megtette volna, egy kis cédulát hagyott hátra a következő írással: "Üzletet kötöttem Istennel, azzal kapcsolatban, hogy ha nem éri meg, hogy ebben az életben éljek, akkor végzek magammal". Itt volt egy fiatal lány, aki egy tartalmas életet szeretett volna élni, de a saját felfogása szerint. Azonban az-az élet, ahogy élt eléged

Töredelmes Lélek

TÖREDELMES LÉLEK A LEGJOBB ÁLDOZAT (Zsoltárok 51:18-19) „Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted meg!” Emlékszem arra, amikor még 15 évesként a mustármag lapját olvastam nagyon megfogott belőle egy történet. Lehet, hogy ti is ismeritek. Egy kisfiúról szól, aki mindenféleképpen áldozatot akart hozni Jézusnak, és elkezdett így imádkozni: Drága Megváltóm, ha kell, akkor elmegyek misszionáriusnak a kannibálok közzé, ha akarod, bibliákat osztogatok a környékünkön, ha akarod ... a végén azonban oda tette, csak egyet kérek, hadd ne kelljek, menjek iskolába! Ma délután a Bibliaiskola évnyitóját is tartjuk, és gondolva az itt tanulókra, remélem, hogy nem ezzel a gondolattal vannak most itt, hogy Uram kérj tőlem akármit, csak azt ne hogy tanuljak. Előfordul az emberrel, hogy Isten iránti szeretetből akar valamit adni, vagy tenni Jézusért, de amikor Is

Isten Kezében ...

"Gondolkodom, hogy ezt meg é rthessem; de neh é z dolog ez szemeimben. M í gnem bemen é k az Isten szent hely é be: meg é rt é m azoknak sors á t" (Zsoltárok 73:16-17). " Könnyű "kimondani" azt, hogy Isten uralkodik, miközben úgy tűnik, hogy a Sátán, a szenvedés és a bűn uralma mintha nagyobb lenne és látszólag Isten tehetetlen. A hit meg kell próbáltasson ahhoz, hogy az igazán értékes legyen Isten előtt. A hitünk megpróbáltatása tesz minket Isten szemében "lelkileg" gazdaggá. Szoktuk mondani: "Tudom, hogy Isten a szeretet, hogy Ő igazságos, szent és igaz"; ezután azonban szembe kerülünk a józan ész által szembesült tényekkel, amelyek ellene szólnak mindannak, amit kimondtunk vagy hiszünk. Megadjuk magunkat, ahogyan a Zsoltár író is majdnem megtette, a pesszimizmus gondolatának…? Ha megpróbálunk feleletet keresni e világban levő problémák megoldására intellektuális vagy tudományos módon, akkor az őrületbe visz, vagy netán tagadja