Ugrás a fő tartalomra

LOGOSTK évzáró ünnepélye

Isten kegyelme folytán tegnap, július 8-án tartottuk meg az első évzáró alkalmát a Logos Tanítványképző Közösség oktatásának. Ennek az eseménynek ez úton a Brassói Magyar Baptista gyülekezete adott helyet. Az ünnepi istentiszteletre a Baróti, Sepsiszentgyörgyi, Kovásznai és természetesen a Brassói körzetekből érkeztek testvérek és testvérnők. Visszatekintve az elmúlt oktatási évre elmondhatjuk, hogy az Úr gazdagon megáldotta alkalmainkat. Tanulhattunk, épülhettünk, közösséget gyakorolhattunk egymással. Ezt az oktatási módot szeretnénk tovább folytatni ősztől ha Isten megengedi, egyenlőre még mindig a négy kerületre koncentrálva, annyit változtatva, hogy ha igény lesz, akkor nemcsak a gyülekezeteinkben munkálkodó szolgálattevőknek tartanánk oktatásokat, hanem külön alkalmakkor házaspároknak, és nő testvéreknek is. Természetesen Urunk kezében van a jövő, és a vágyunk az, hogy az Ő akarata teljesüljön a körzeteinkben és egész Székelyföldön. Hálásak vagyunk a Brassói gyülekezetnek azért a szeretetért, amellyel fogadtak mindenkit. Az alábbiakban hadd álljon itt néhány fényképes beszámoló, illetve az istentisztelet hanganyaga.

Hanganyag: http://depositfiles.com/files/yabn412dj


Deák Zsolt lp. házigazda szerepben
Dóczi Tibor lp. - imádságra buzdít

Kiss Ottó lp. - program vezető
Győrfi Tóbiás lp. - beszámol a LOGOSTK képzésről
Knot Ferenc tv. bizonyságtétele - Kovásznáról
Bertalan Péter tv. bizonyságtevése - Sepsiszentgyörgyről
Erdő Zoltán tv. bizonyságtevése - Baróti körzetből

Erdő Mózes tv. bizonyságtétele - Brassóból
János Csaba lp. igehirdetés közben
Végül pedig hadd zárjam be rövid beszámolómat Máté Zoltán tv. igei köszöntésével, aki a Székelyföldi missziókerület elnökeként kívánt sok áldást a jelenlevők számára a következő igeverssel: "Boldogok, a kik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba" (Jel 22:14).  

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ímé, újat cselekszem...

"Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még"  (Ézsaiás 43:18).      Ez az ige volt az, ami különösképpen hozzám szólt, most az év elején. Régen írtam az oldalamra, nem mintha nem lett volna miről, de jó volt egy kis szünetet tartani. Nem kötelességként veszem a blogolást, hanem egy olyan lehetőségnek, és csatornának, ami által építő gondolatokat oszthatok meg, mindazokkal, akiket ez érdekel. Szóval, visszatérek az előbb említett igevershez, és megosztok néhány gondolatot, amit belőle merítettem.      Régebben az egyik újság arról számolt be miszerint Új Év első napján, egy 18 éves leány vetett véget az életének. Mielőtt ezt megtette volna, egy kis cédulát hagyott hátra a következő írással: "Üzletet kötöttem Istennel, azzal kapcsolatban, hogy ha nem éri meg, hogy ebben az életben éljek, akkor végzek magammal". Itt volt egy fiatal lány, aki egy tartalmas életet szeretett volna élni, de a saját felfogása szerint. Azonban az-az élet, ahogy élt eléged

Töredelmes Lélek

TÖREDELMES LÉLEK A LEGJOBB ÁLDOZAT (Zsoltárok 51:18-19) „Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted meg!” Emlékszem arra, amikor még 15 évesként a mustármag lapját olvastam nagyon megfogott belőle egy történet. Lehet, hogy ti is ismeritek. Egy kisfiúról szól, aki mindenféleképpen áldozatot akart hozni Jézusnak, és elkezdett így imádkozni: Drága Megváltóm, ha kell, akkor elmegyek misszionáriusnak a kannibálok közzé, ha akarod, bibliákat osztogatok a környékünkön, ha akarod ... a végén azonban oda tette, csak egyet kérek, hadd ne kelljek, menjek iskolába! Ma délután a Bibliaiskola évnyitóját is tartjuk, és gondolva az itt tanulókra, remélem, hogy nem ezzel a gondolattal vannak most itt, hogy Uram kérj tőlem akármit, csak azt ne hogy tanuljak. Előfordul az emberrel, hogy Isten iránti szeretetből akar valamit adni, vagy tenni Jézusért, de amikor Is

Isten Kezében ...

"Gondolkodom, hogy ezt meg é rthessem; de neh é z dolog ez szemeimben. M í gnem bemen é k az Isten szent hely é be: meg é rt é m azoknak sors á t" (Zsoltárok 73:16-17). " Könnyű "kimondani" azt, hogy Isten uralkodik, miközben úgy tűnik, hogy a Sátán, a szenvedés és a bűn uralma mintha nagyobb lenne és látszólag Isten tehetetlen. A hit meg kell próbáltasson ahhoz, hogy az igazán értékes legyen Isten előtt. A hitünk megpróbáltatása tesz minket Isten szemében "lelkileg" gazdaggá. Szoktuk mondani: "Tudom, hogy Isten a szeretet, hogy Ő igazságos, szent és igaz"; ezután azonban szembe kerülünk a józan ész által szembesült tényekkel, amelyek ellene szólnak mindannak, amit kimondtunk vagy hiszünk. Megadjuk magunkat, ahogyan a Zsoltár író is majdnem megtette, a pesszimizmus gondolatának…? Ha megpróbálunk feleletet keresni e világban levő problémák megoldására intellektuális vagy tudományos módon, akkor az őrületbe visz, vagy netán tagadja