Ugrás a fő tartalomra

Nagybányán

A múlt hétvégén nem voltunk itthon, mivel családommal együtt eleget tettünk a Nagybányai Magyar Baptista gyülekezet meghívásának. Már szombat délelőtt elindultunk, útközben megálltunk kedves rokonainknál, Dobozi Efraim és Emese, Marosvásárhelyen. Testvéreink a vendégszeretetüket gyakorolták felénk, és közben jól elbeszélgettünk. Két órás beszélgetés után, tovább indultunk Nagybányára, és Isten kegyelméből este nyolc fele meg is érkeztünk. Az éjszakát Mátis Csaba testvérünknél töltöttük. Kedves vendégfogadásuk mellett, tapasztalhattuk testvérünk lexikális ismeretét több dologgal is kapcsolatban, amely nem volt véletlen, hiszen édesapja is egy jó ideig újságíróként dolgozott Nagybányán. 

Nagybányán
Másnap délelőtt és délután is a gyülekezetben szolgáltunk. A délutáni istentisztelet keretén belül a gyülekezet egy kisebb ünnepélyt is tartott. Nem jubileumi alkalmat, de mégis megemlékezést. Megemlékeztek arra, hogy az énekkar fennállása 75 éves, valamint egy könyv bemutatója is megtörtént, amely a gyülekezet 90 éves fennállására készült. A könyv címe: Az Úr csodásan működik. A könyvet a gyülekezet felkérésére Kaszta István testvér írta, kinek nem ez volt az első ilyen jellegű munkássága. Az a megtiszteltetés ért, hogy a lelkipásztorok közül én voltam az első, aki egy dedikált példányt kapott. Jó volt a testvérekkel találkozni, együtt lenni az Úr jelenlétében. Az Úr legyen velük továbbra is.

A bemutatott könyv amely a Nagybányai Gyülekezet
90 évéről szól
Az esti istentisztelet után indultunk is haza, ami nem volt döccenő mentes, hiszen útközben kétszer is megállítottak a rend őrei, mivel feltehetőleg egy körözött személyt kerestek, aki miután balesetet okozott, elinalt a felelősség elől. Ennek ellenére elég jól haladtunk előre. Marosvásárhelyen este 11 fele még felvettünk egy kedves fiatalt, aki a vizsgák végeztével egy kicsit haza jött Kovásznára pihenni. Isten irgalmából éjjel három fele hazaérkeztünk, és jó volt nyugalomra hajtani fejünket. Az egész utunk során tapasztalunk Urunk segítségét, és kellemesen emlékszek vissza arra a kedves igeversre, amit Józsué mondott a népnek: ...mindeddig megsegített minket az Úr.  

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ímé, újat cselekszem...

"Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még"  (Ézsaiás 43:18).      Ez az ige volt az, ami különösképpen hozzám szólt, most az év elején. Régen írtam az oldalamra, nem mintha nem lett volna miről, de jó volt egy kis szünetet tartani. Nem kötelességként veszem a blogolást, hanem egy olyan lehetőségnek, és csatornának, ami által építő gondolatokat oszthatok meg, mindazokkal, akiket ez érdekel. Szóval, visszatérek az előbb említett igevershez, és megosztok néhány gondolatot, amit belőle merítettem.      Régebben az egyik újság arról számolt be miszerint Új Év első napján, egy 18 éves leány vetett véget az életének. Mielőtt ezt megtette volna, egy kis cédulát hagyott hátra a következő írással: "Üzletet kötöttem Istennel, azzal kapcsolatban, hogy ha nem éri meg, hogy ebben az életben éljek, akkor végzek magammal". Itt volt egy fiatal lány, aki egy tartalmas életet szeretett volna élni, de a saját felfogása szerint. Azonban az-az élet, ahogy élt eléged
Megjegyzés küldése
További információk

Töredelmes Lélek

TÖREDELMES LÉLEK A LEGJOBB ÁLDOZAT (Zsoltárok 51:18-19) „Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted meg!” Emlékszem arra, amikor még 15 évesként a mustármag lapját olvastam nagyon megfogott belőle egy történet. Lehet, hogy ti is ismeritek. Egy kisfiúról szól, aki mindenféleképpen áldozatot akart hozni Jézusnak, és elkezdett így imádkozni: Drága Megváltóm, ha kell, akkor elmegyek misszionáriusnak a kannibálok közzé, ha akarod, bibliákat osztogatok a környékünkön, ha akarod ... a végén azonban oda tette, csak egyet kérek, hadd ne kelljek, menjek iskolába! Ma délután a Bibliaiskola évnyitóját is tartjuk, és gondolva az itt tanulókra, remélem, hogy nem ezzel a gondolattal vannak most itt, hogy Uram kérj tőlem akármit, csak azt ne hogy tanuljak. Előfordul az emberrel, hogy Isten iránti szeretetből akar valamit adni, vagy tenni Jézusért, de amikor Is
Megjegyzés küldése
További információk

Isten Kezében ...

"Gondolkodom, hogy ezt meg é rthessem; de neh é z dolog ez szemeimben. M í gnem bemen é k az Isten szent hely é be: meg é rt é m azoknak sors á t" (Zsoltárok 73:16-17). " Könnyű "kimondani" azt, hogy Isten uralkodik, miközben úgy tűnik, hogy a Sátán, a szenvedés és a bűn uralma mintha nagyobb lenne és látszólag Isten tehetetlen. A hit meg kell próbáltasson ahhoz, hogy az igazán értékes legyen Isten előtt. A hitünk megpróbáltatása tesz minket Isten szemében "lelkileg" gazdaggá. Szoktuk mondani: "Tudom, hogy Isten a szeretet, hogy Ő igazságos, szent és igaz"; ezután azonban szembe kerülünk a józan ész által szembesült tényekkel, amelyek ellene szólnak mindannak, amit kimondtunk vagy hiszünk. Megadjuk magunkat, ahogyan a Zsoltár író is majdnem megtette, a pesszimizmus gondolatának…? Ha megpróbálunk feleletet keresni e világban levő problémák megoldására intellektuális vagy tudományos módon, akkor az őrületbe visz, vagy netán tagadja
Megjegyzés küldése
További információk