Ugrás a fő tartalomra

A változás szele ...

Krisztus mennybemeneteléről a Kémeri Magyar Baptista gyülekezetben emlékezhettünk meg a családommal együtt, hiszen Nagyváradról oda utaztunk egy napra. Jól esett találkozni édesapámmal, rokonokkal, ismerősökkel és kedves testvéremmel Pardi Félixel. 

Felsőbányai Magyar Baptista Gyülekezet - műemlék védett épület
Másnap dél körül indultunk Nagybányára, hogy immáron hivatalosan is átadjuk válaszunkat a gyülekezetnek és körzetnek a lelkipásztori szolgálat ottani betöltésével kapcsolatban. Igen, választás elő voltunk állítva az elmúlt két hónapban. A Nagybányai Magyar Baptista gyülekezet és körzete meghívást küldött azért, hogy a közeljövőben ott folytassuk lelkipásztori szolgálatunkat. Nem volt könnyű elengedni dolgokat. Nem külső dolgokról beszélek. 
Esti mozgás lefekvés előtt
Emberekről beszélek, akiket az évek folyamán megismertünk és akikkel közeli kapcsoltba kerültünk. Hiányozni fognak, és remélem, hogy bár a távolság köztünk fog állni, de a barátság továbbra is megmarad, vagy talán még erősebbé válik. Szóval megérkeztünk Nagybányára, ahol nagy szeretettel fogadtak a kedves testvérek. Még az nap este találkoztam a gyülekezet vezetőségével, akikekkel nagy jó hangulatban beszélgettünk, és a vágyunk az, hogy együtt haladjunk a Krisztustól kapott cél felé.
A gyermekbemutatás mozzanata
Másnap délelőtt Felsőbányára mentünk, ahol újból kezdetét vette a gyermekekkel való foglalkozás. Bogya József testvér és kedves felesége nagyon szépen foglalkozik ott a gyermekekkel. Az alkalom után a szabadba is kijuthattunk néhány családdal együtt, ahol a finom étkek mellet, jó volt közösségben lenni. Este kimondottan jól esett a mozgás, amikor is a férfiak és fiatalok egy csoportjával "kergettük" a labdát. 
A Koltói gyülekezet kis pengetős zenekara
Vasárnap délelőtt Nagybányán voltunk, ahol az Istentisztelet keretén belül gyermek bemutatást is tartottunk. A Bucsi család második gyermeküket, Esztert mutatták be az Úrnak. A rokonságból már ez a második gyermek, kinek a bemutatásán jelen lehettem. Áldja meg az Úr a gyermekeket és a szülőket. Kellemes meglepetés volt, hogy a Kovásznai gyülekezetből is találkozhattunk testvérekkel, Budi Károly testvérrel és feleségével, Mária testvérnővel.
Délutánra a Koltói gyülekezetbe mentünk a családommal együtt. Most először jártunk ott. Kedves kis közösség van ott is. A délutáni istentisztelet keretén belül az édesanyákról is megemlékeztünk. Az alkalom után elindultunk haza fele, Kovásznára. Érdekes, otthonról haza? 
Ha Isten életet ad, akkor Július 30-án költözünk az új szolgálati helyre, de addig is Kovászna az otthonunk, és remélem, hogy majd azután is úgy tudunk majd visszajönni mint haza. 

Megjegyzések

Simon Andras üzenete…
Az Úr áldjon és őrizzen titeket. Adjon nektek békességet e nagy lépésben, a kedves Székely testvéreinket meg Ő vegye körül szeretetével és vigasztalásával.S.A.
János Csaba üzenete…
Ámen, úgy legyen!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ímé, újat cselekszem...

"Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még"  (Ézsaiás 43:18).      Ez az ige volt az, ami különösképpen hozzám szólt, most az év elején. Régen írtam az oldalamra, nem mintha nem lett volna miről, de jó volt egy kis szünetet tartani. Nem kötelességként veszem a blogolást, hanem egy olyan lehetőségnek, és csatornának, ami által építő gondolatokat oszthatok meg, mindazokkal, akiket ez érdekel. Szóval, visszatérek az előbb említett igevershez, és megosztok néhány gondolatot, amit belőle merítettem.      Régebben az egyik újság arról számolt be miszerint Új Év első napján, egy 18 éves leány vetett véget az életének. Mielőtt ezt megtette volna, egy kis cédulát hagyott hátra a következő írással: "Üzletet kötöttem Istennel, azzal kapcsolatban, hogy ha nem éri meg, hogy ebben az életben éljek, akkor végzek magammal". Itt volt egy fiatal lány, aki egy tartalmas életet szeretett volna élni, de a saját felfogása szerint. Azonban az-az élet, ahogy élt eléged

Töredelmes Lélek

TÖREDELMES LÉLEK A LEGJOBB ÁLDOZAT (Zsoltárok 51:18-19) „Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted meg!” Emlékszem arra, amikor még 15 évesként a mustármag lapját olvastam nagyon megfogott belőle egy történet. Lehet, hogy ti is ismeritek. Egy kisfiúról szól, aki mindenféleképpen áldozatot akart hozni Jézusnak, és elkezdett így imádkozni: Drága Megváltóm, ha kell, akkor elmegyek misszionáriusnak a kannibálok közzé, ha akarod, bibliákat osztogatok a környékünkön, ha akarod ... a végén azonban oda tette, csak egyet kérek, hadd ne kelljek, menjek iskolába! Ma délután a Bibliaiskola évnyitóját is tartjuk, és gondolva az itt tanulókra, remélem, hogy nem ezzel a gondolattal vannak most itt, hogy Uram kérj tőlem akármit, csak azt ne hogy tanuljak. Előfordul az emberrel, hogy Isten iránti szeretetből akar valamit adni, vagy tenni Jézusért, de amikor Is

Isten Kezében ...

"Gondolkodom, hogy ezt meg é rthessem; de neh é z dolog ez szemeimben. M í gnem bemen é k az Isten szent hely é be: meg é rt é m azoknak sors á t" (Zsoltárok 73:16-17). " Könnyű "kimondani" azt, hogy Isten uralkodik, miközben úgy tűnik, hogy a Sátán, a szenvedés és a bűn uralma mintha nagyobb lenne és látszólag Isten tehetetlen. A hit meg kell próbáltasson ahhoz, hogy az igazán értékes legyen Isten előtt. A hitünk megpróbáltatása tesz minket Isten szemében "lelkileg" gazdaggá. Szoktuk mondani: "Tudom, hogy Isten a szeretet, hogy Ő igazságos, szent és igaz"; ezután azonban szembe kerülünk a józan ész által szembesült tényekkel, amelyek ellene szólnak mindannak, amit kimondtunk vagy hiszünk. Megadjuk magunkat, ahogyan a Zsoltár író is majdnem megtette, a pesszimizmus gondolatának…? Ha megpróbálunk feleletet keresni e világban levő problémák megoldására intellektuális vagy tudományos módon, akkor az őrületbe visz, vagy netán tagadja