"És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem" (Zsoltárok 50:15)
Több mint egy hónap eltelt ebből ez évből is. Egy évvel ezelőtt még nem gondoltam volna azt, hogy a 2014-es évet már nem Kovásznán fogom kezdeni. Sok minden történt egy év alatt. Az elmúlt évet, hónapokat, napokat úgy éltem meg, mint aki egyszerre tapasztalta azt, hogy az ember ellensége mint ordító oroszlán szerte jár, azért hogy az Úr gyermekeit elnyelje. Ugyanakkor azt is eltudom mondani hogy, minden helyzetből lehet Istenhez kiáltani, mert Ő figyel ránk és meghallgat minket.
Ezt éltem át az elmúlt napokban is, amikor egy olyan személy távozott el mellőlem, aki az életem egyik fontos része volt. Ez nem volt más, mint az ÉDESAPÁM. Mióta Nagybányára költöztünk, azóta itt tartózkodott a helyi tüdőszanatóriumban. Így volt alkalmunk találkozni egymással, igaz hogy nem az otthonunkban hanem a kórházi ágy mellett, de így is azt mondhatom, hogy nagyon hálás vagyok Istennek azért, hogy az utolsó hónapokban közel lehettem fizikailag is hozzá. Azonban eljött az elválás ideje, amikor Isten úgy látta jónak, hogy nem engedi szenvedni édesapámat, és magához hívta. Fáj a hiánya. Tudom, hogy jobb neki így és, hogy amiként megvan az ideje a születésnek, azonképpen megvan az ideje a meghalásnak is. Azonban mint az Úr gyermek elmondhatom, hogy nem úgy szomorkodom, mint akiknek nincs reménységük, hanem úgy, mint aki várja azt a boldog viszontlátást, ott ahol nem lesz többé fájdalom, elválás, halál, könny. Addig is a szeretetének, kedvességének és az utolsó szavának emléke, amikor így köszönt el az egyik nap tőlem, amikor még tudott beszélni: ÁLDJON MEG, végig fog kísérni és boldogon gondolok rá.
Különös módon tapasztaltuk Urunk gondviselését, és szeretetét, testvérek, rokonok és barátok által, nem feledve el a Nagybányai és Kémeri gyülekezet segítőkész hozzáállását, valamint a Kovásznai gyülekezet testvériségének bátorítását amit nagyon köszönünk és nagyra értékelünk.
Tovább megyünk Urunk kegyelméből, és tudjuk, hogy egy olyan Istenünk van, akit segítségül lehet hívni ezután is és ezzel a bizodalommal várjuk azt a napot, amikor végül letöröl az Úr minden könnyet a szemeinkről.
Megjegyzések