"Aki a szelet nézi, nem vet az; és aki sűrű fellegre néz, nem arat"
(Prédikátorok 11:4).
Megvolt a jó étvágy is... |
Ennek a kedves igei utalásnak egyik gyakorlati oldalát tapasztalhattuk meg a tegnapi nap folyamán. A Nagybányai gyülekezet testvériségével a Május 1-ét együtt szerettük volna tartani kint a szabadban. Már napokkal azelőtt volt aki azért imádkozott, hogy az Úr napsütéses idővel ajándékozzon meg minket. Mégis a hétköznapok, és az előrejelzés mindinkább arról szólt, hogy esős és hideg idő lesz 1-én. A tegnapi nap reggel kilencre beszéltük meg a találkozást azokkal, akik kiszeretnének mozdulni. Felhős volt az ég és emberileg nem sok esély volt arra, hogy szép idő legyen. Ennek eredményeképpen elég kevesen jöttek el a megbeszélt időre. Még mi is elgondolkodtunk, hogy van-e értelme annak, hogy ennyien elinduljunk a szabadba? Ekkor eszembe jutott a Prédikátorok könyvéből fent idézett igevers. Elindultunk. Ahogy közeledtünk a kijelölt helyre mind tisztábbá és derűsebbé vált az égbolt. Közben pedig egyre másra érkeztek mások is a helyszínre. Végül egy kicsivel több mint nyolcvanan (gyermekekkel, fiatalokkal és felnőttekkel együtt) gyakorolhattunk közösséget egymással.
Az elején néhány énekkel kezdtük meg az ott létünket, és egy rövid igei bátorítás után hálát adtunk a napért és az együttlét lehetőségéért. Jó volt a szabadban egy kicsit megpihenni a mindennapi rutinnal teli rohanásból, és jó volt látni azt is, hogy a gyermekek, fiatalok, és felnőttek is feltalálták magukat játszva és beszélgetve egymással. Az Úr nagyon jó volt hozzánk. Mindenért övég legyen a dicsőség.
Énekesek, gitár és orgona (mindez a szabadban) |
A megérkezés után lassan mindenki megtalálja és elfoglalja a helyét |
Megjegyzések