Ugrás a fő tartalomra

Rövid beszámoló

A múlt alkalommal jegyezte meg valaki, hogy rendszeresen olvassa a bejegyzéseimet (már ha vannak") csak a számítógépének monitorán a bloggom túl sötét színű. Feltehetőleg a gép videokártyája valamint a monitor színeinek beállítása is közrejátszhat ebben. Azonban megpróbáltam egy kicsit változtatni a bloggom külső megjelenésén. Remélem ezzel segíthettem.

Isten kegyelméből február 19 este a Bölöni Baptista gyülekezetben lehettem, ahol Krisztus evangéliumát hirdethettem. Győrfi Tóbiás testvérem a meghívott lelkipásztor abban a körzetben. Ahhoz képest, hogy az első nap volt az evangelizáló alkalomból, elég sokan eljöttek a faluból. A kis gyülekezet megtelt. Az alkalom alatt a Baróti, Bibarcfalci és a helyi gyülekezet ifjúsága közül énekeltek és tettek bizonyságot a megtérésükről. Mindig szeretem azokat a bizonyságtevéseket hallgatni, ahol az egyén őszintén, és egyszerűen elmondja azt, hogy milyen volt az élete Krisztus nélkül, hogyan találta Jézus Krisztusra, és utána miben változott az élete. Az alkalom végén az egyik kedves család hívott el a szolgáló fiatalokkal, valamint a helybeli lelkipásztorral és feleségével együtt, vacsorára. Talán egy jó fél óra után én útra is keltem, mivel havazott és tudtam, hogy nem mehetek túl gyorsan. Hála Istennek gond nélkül érkeztem haza nagyjából 23 órára.

Február 19 délutánjára a Székelykeresztúri Baptista gyülekezetbe mentem el kedves családommal együtt. Ifj. Veress Ernő testvér ott a lelkipásztor, csak azoknak akik ezt nem tudnák. A gyülekezeti terem a kezdés időpontjára megtelt helybeli érdeklődőkkel, a környező gyülekezetekből jött vendégekkel. Közös éneklés és bizonyságtételek után a Lukács evangéliuma 15:11-24 hirdettem Isten igéjét. Az alkalom végén az egyik kis szobába lementünk Ernő testvéremmel és azokkal együtt, akik szerettek volna Istenhez közeledni. Mielőtt haza indultunk volna együtt vacsoráztunk, és beszélgettünk a kedves Veress családdal. Valamikor éjjel 1 felé érkeztünk Kovásznára, és boldogan, valamint hálás szívvel hajtottuk fejünket mély álomba.


Megjegyzések

Orulok, hogy utban hazafele nem volt semmi gond. Az evangelizacios estekrol meg annyit, hogy esterol estere egyre tobben voltak. Nyilvanos dontes nem szultetett, de eredmenye volt az evangelizacionak, legalabbis egy konkret, egy Baroti fiut erintett meg az ige,aki nem tartozik a gyulekezethez es a tegnap megkeresett, elmondta es szeretne megterni. Mar ezert megerte evangelizalni. :) Az Ur aldjon meg a szolgalataidban tovabbra is. Szeretettel Tobias
Névtelen üzenete…
még így is nehéz olvasni, rontja a szemet. de már ez jobb mint volt.
Névtelen üzenete…
Kedves Csaba, ne gondold, hogy hiábavaló a blog írás, igenis sok áldás van benne!Nagyon szeretem hogy tárgyilagosan informálod az olvasóközönséged és nagyon jók a szellemi eledelnek szánt bejegyzéseid is. csak így tovább!Üdv Tóth Irén
Névtelen üzenete…
...hajtottuk fejünket mély álomba...
ez így van helyesen írva

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ímé, újat cselekszem...

"Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még"  (Ézsaiás 43:18).      Ez az ige volt az, ami különösképpen hozzám szólt, most az év elején. Régen írtam az oldalamra, nem mintha nem lett volna miről, de jó volt egy kis szünetet tartani. Nem kötelességként veszem a blogolást, hanem egy olyan lehetőségnek, és csatornának, ami által építő gondolatokat oszthatok meg, mindazokkal, akiket ez érdekel. Szóval, visszatérek az előbb említett igevershez, és megosztok néhány gondolatot, amit belőle merítettem.      Régebben az egyik újság arról számolt be miszerint Új Év első napján, egy 18 éves leány vetett véget az életének. Mielőtt ezt megtette volna, egy kis cédulát hagyott hátra a következő írással: "Üzletet kötöttem Istennel, azzal kapcsolatban, hogy ha nem éri meg, hogy ebben az életben éljek, akkor végzek magammal". Itt volt egy fiatal lány, aki egy tartalmas életet szeretett volna élni, de a saját felfogása szerint. Azonban az-a...

Töredelmes Lélek

TÖREDELMES LÉLEK A LEGJOBB ÁLDOZAT (Zsoltárok 51:18-19) „Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted meg!” Emlékszem arra, amikor még 15 évesként a mustármag lapját olvastam nagyon megfogott belőle egy történet. Lehet, hogy ti is ismeritek. Egy kisfiúról szól, aki mindenféleképpen áldozatot akart hozni Jézusnak, és elkezdett így imádkozni: Drága Megváltóm, ha kell, akkor elmegyek misszionáriusnak a kannibálok közzé, ha akarod, bibliákat osztogatok a környékünkön, ha akarod ... a végén azonban oda tette, csak egyet kérek, hadd ne kelljek, menjek iskolába! Ma délután a Bibliaiskola évnyitóját is tartjuk, és gondolva az itt tanulókra, remélem, hogy nem ezzel a gondolattal vannak most itt, hogy Uram kérj tőlem akármit, csak azt ne hogy tanuljak. Előfordul az emberrel, hogy Isten iránti szeretetből akar valamit adni, vagy tenni Jézusért, de amikor Is...

Isten Kezében ...

"Gondolkodom, hogy ezt meg é rthessem; de neh é z dolog ez szemeimben. M í gnem bemen é k az Isten szent hely é be: meg é rt é m azoknak sors á t" (Zsoltárok 73:16-17). " Könnyű "kimondani" azt, hogy Isten uralkodik, miközben úgy tűnik, hogy a Sátán, a szenvedés és a bűn uralma mintha nagyobb lenne és látszólag Isten tehetetlen. A hit meg kell próbáltasson ahhoz, hogy az igazán értékes legyen Isten előtt. A hitünk megpróbáltatása tesz minket Isten szemében "lelkileg" gazdaggá. Szoktuk mondani: "Tudom, hogy Isten a szeretet, hogy Ő igazságos, szent és igaz"; ezután azonban szembe kerülünk a józan ész által szembesült tényekkel, amelyek ellene szólnak mindannak, amit kimondtunk vagy hiszünk. Megadjuk magunkat, ahogyan a Zsoltár író is majdnem megtette, a pesszimizmus gondolatának…? Ha megpróbálunk feleletet keresni e világban levő problémák megoldására intellektuális vagy tudományos módon, akkor az őrületbe visz, vagy netán tagadja...